eur:
393.49
usd:
368.34
bux:
65994.41
2024. április 24. szerda György

Horribilis költséggel jár, hogy a bíróságoknak is fizetniük kell a hiteles tulajdoni lap kikéréséért

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szerint éves szinten százmillió forintos pluszköltséget jelent a bíróságoknak, hogy a jogszabályok megváltozása miatt januártól a bíróságoknak is pénzbe kerül a hiteles tulajdoni lap kikérése; az OIT ezért a jogszabályok módosítását kéri az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól.

Több, az ingatlan-nyilvántartás adataihoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogszabály is megváltozott 2010 elején, s ez hátrányosan érinti a bíróságokat és a megyei bírósági végrehajtókat - álítja az OIT.

A bíróságok (mivel költségvetési szervek) 2009. december 31-ig díjmentesen kérdezhettek le ingatlan-nyilvántartási adatokat a TakarNet rendszeren keresztül. (A TakarNet rendszer lényegében a földhivatalok adatbázisainak számítógépes összekapcsolása.)

Ezen túl az eljárás "tárgya" miatt díjmentes volt a hiteles másolat kiadása, ha azt az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtási eljárásban történő felhasználáshoz kérte, vagy ha hivatalból indult közigazgatási eljáráshoz, közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálásához vagy bírósági eljáráshoz kérték a hiteles másolatot.

A jogszabály-módosításokkal azonban a bíróságok és az OIT hivatala is kikerült az alanyi jogon díjmentesek köréből. A módosítással pedig drasztikusan szűkült a tárgyánál fogva díjmentes elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolatok lekérdezésének köre is. Csak akkor érvényes a díjmentesség, ha az eljáró szerv gondnokság alá helyezési eljáráshoz, a közigazgatási perben eljáró bíróság eljárásához, vagy a büntetőügyben eljáró bíróság eljárásához kérik.

Szűkültek a tárgyánál fogva díjmentes eljárások: a végrehajtási eljárásban már csak az árverés, a nyilvános pályázat kitűzése tényének és időpontjának feljegyzésére, valamint az árverés sikertelensége és a pályázat eredménytelensége esetén annak törlésére irányuló eljárás díjmentes.

Az OIT szerint érthetetlen a kedvezmények szűkítése, mert sok polgári peres eljárásban mellőzhetetlen az ingatlan tulajdoni lap másolatának (a döntéshozatalt közvetlenül megelőző) bírói kontrollja, különösen, ha a peres felek rövid időn belül egymásnak ellentmondó tartalmú hiteles tulajdonilap-másolatot csatoltak a perbeli ingatlanról, ráadásul a bíróság döntéséig is változhat az ingatlan jogi sorsa.

A cégbíróságok pedig az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásban kötelesek megkeresni az ingatlanügyi hatóságot, hogy a cég tulajdonában álló vagyonról 30 napon belül adjon tájékoztatást. Ezt a megkeresést jellemzően a TakarNet rendszerrel intézték a bíróságok, a díjkötelessé váló lekérdezések azonban a törvényességi felügyeleti eljárások lassulásához, illetve leállásához vezethetnek.

A bíróságok számára további problémát jelent, hogy - bár bizonyos esetekben maradna a költségmentességük - azt a TakarNet rendszer nem tudja értelmezni: díjmentesen csupán a büntető- és közigazgatási eljárásokban élhetnek a költségmentességgel a bíróságok. De a rendszerben a gondnokság alá helyezési eljárás (mint polgári peres eljárás) kiválasztására nincs lehetőség, továbbá a nem hiteles tulajdonilap-másolatokat sem lehet már elérni szöveges, kereshető dokumentumként, csak oldalanként, külön-külön képformátumban, amely nem nyomtatható és hivatalos célra nem használható.

A testület szerint elfogadhatatlan, hogy a jogalkotás folyamatosan növeli a bíróságok működési költségeit és ennek ellentételezését a fejezeti költségvetésben nem biztosítja. A díjfizetés problémája éves szinten 100 millió forintos pluszterhet jelent, ami a bíróságok likviditását is veszélyeztetheti.

Az OIT szerint a jogszabályváltozással jelentősen nőttek a bírák, a végrehajtók, a bírósági gazdasági hivatalok adminisztratív terhei és ez lassítja a polgári peres és nem peres (végrehajtási) eljárásokat. A testület ezért azt kezdeményezi az igazságügyi és rendészeti miniszternél, hogy módosítsa a jogszabályokat, és állítsa vissza a bíróságokat korábban megillető díjmentességet.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
A betont sosem fogjuk elhagyni, de még idén jöhet a zéró kibocsátású cement

A betont sosem fogjuk elhagyni, de még idén jöhet a zéró kibocsátású cement

A globális szén-dioxid-kibocsátás tavaly rekordszintre emelkedett, 1,4 százalékkal meghaladva a 2019-es, Covid előtti szintet, amelyet jellemzően a háztartások energiafelhasználása, a közlekedés, a nemzetközi légi közlekedés és hajózás okoz, de olyan iparágaknak is szerepe van benne, mint a műtrágya-, acélgyártás, olajfinomítás, vagy éppen a cementipar. Ugyanakkor azt kevesen tudják, hogy utóbbi szektor az elmúlt évtizedekben olyan átalakuláson megy keresztül, aminek következtében ma már globális trend a gyártás során a szén és egyéb fosszilis anyagok helyett az alternatív tüzelőanyagok használata, és még idén polcokra kerülnek a minimum 30 százalékkal kevesebb CO2 kibocsátással készült cement készítmények. Norvégiában pedig üzembe helyezik az első olyan CCS (Carbon Capture and Storage) technológiával működő cementgyárat, ahonnan zéró kibocsátású termékek kerülnek majd ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×