Az elemőz szerint a görög válság rámutat arra, hogy az eurózóna és az oda való belépés feltételének rendszere korrekcióra szorul. A bekerülés ugyanis számos fontos mutató teljesítése nélkül is lehetséges, például a folyó fizetési mérleg megfelelő volta nem szerepel az elvárások között.
Baráth Attila rámutat: ha több, Görögországhoz hasonló teljesítményű ország is van az eurózónában, akkor az egész övezet versenyképessége romlik, igaz, a tagság még egy ilyen helyzetben is csillapítja a veszélyt.
Ennek elkerülése érdekében változhatnak a belépési kritériumok. Elképzelhető, hogy az ezután csatlakozóknak már kevésbé lesz formális a versenyképességi szempontok vizsgálata. Ez elsősorban a balti államoknak jelenthet problémát, amelyek államháztartási vagy inflációs szempontból bukhatnak el.
A megváltozott helyzet azonban nemcsak a belépés feltételeit nehezítheti, elképzelhető, hogy az országok csatlakozási hajlandósága is lankad. Több ország arra következtethet: nem érdemes annyira sietni az eurózónába, mert ott is bajok adódhatnak, ha egy ország felelőtlen költségvetési politikát folytat.
A Kopint-Tárki kutatási igazgatója szerint nem kizárt, hogy kevés lesz a politikai támogatás a görög válság leküzdésére. Az uniós állam- és kormányfők csütörtökön úgy döntöttek, hogy továbbra is bíznak a görög válságkezelésben, Bartha Attila szerint ezzel azt is üzenték, hogy nem érdemes az euró ellen spekulálni.
Hanganyag: Nagy Tamás