2009-ben 6,5 százalékkal esik vissza a bruttó hazai termék - állítja az MTI által megkérdezett négy kutatóintézet közül három. Az Ecostat ennél valamivel kisebb, 6,3 százalékot jelzett.
A hivatalos, kormányzati és jegybanki prognózis szerint 6,7 százalékos lesz a visszaesés mértéke, a Költségvetési Tanács a legoptimistább, mindössze 6,2 százalékos csökkenést vár.
A gazdaságkutatók többsége azt mondta: 2009 utolsó negyedévében már enyhe pozitív elmozdulás várható a harmadik negyedévhez képest, azaz év/év alapon 4-5 százalékos lehet a visszaesés.
A 2010-es várakozásokban van eltérés azt illetően, hogy az év egészét nézve lesz-e némi növekedés. Abban minden kutató egyetért, hogy 2010 első félévében még visszaesés várható, és a második félévtől lehet pozitív a GDP változása.
A GKI Gazdaságkutató az MTI-nek adott prognózisa szerint: az idén már nem zsugorodik a gazdaság, stagnálás várható. A Kopint-Tárki vezérigazgatója is stagnálást vár. Palócz Éva úgy véli: az első félévben év/éves alapon még 1-2 százalékos visszaesés várható, a második félévben viszont már hasonló mértékű növekedés.
Optimistább a Pénzügykutató: idén már fél százalékos növekedéssel számol. Az Ecostat előrejelzése áll a legközelebb a kormányéhoz, 0,3 százalékos visszaesést vár 2010 egészét nézve. A kormány és a jegybank prognózisa ennél enyhén pesszimistább: 0,6 százalékos GDP csökkenést várnak 2010-re, akárcsak az EU és az IMF. A Költségvetési Tanács előrejelzése -0,5 százalék, az OECD ennél nagyobb, egy százalékos visszaesést vár.
A politikai vitákat is kiváltó 2010. évi GDP arányos államháztartási hiányt a négy intézet 3,8-4,3 százalék közé várja. A kormányzati terv 3,8 százalék. A legfőbb bizonytalansági tényező a választás. Több kutató is megjegyezte, hogy ha a következő kormány új költségvetést készít, az feltehetően emelni fogja a hiányt.
A GKI elnöke azt mondta: a nemzetközi szervezetek és a pénzpiacok sem fogadnák el a tartósan nagyobb deficitet jelentő változtatásokat, így a sajtóban is már megjelent találgatások a 7-7,5 százalékos hiány szóba sem jöhet. Vértes András szerint elfogadható lehet az állami vállalatok konszolidációja struktúraváltással egybekötve, ami 5 százalékos hiányt okoz 2010-ben, majd négy százalékot 2011-től. A legkedvezőbb megoldás azonban: struktúraváltással, reformokkal egybekötött állami konszolidáció, jelentős adócsökkentés mellett, ami átmenetileg 5 százalékos, vagy kissé nagyobb deficitet jelent, majd 2011-től 3 százalékos deficitet, amit össze kell kötni egy 2014. évi euró bevezetési dátummal.