A 2009. június 29-én elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a már öregségi nyugellátásban részesülő pénztártagok, akiknek a saját jogú öregségi nyugellátása ma 75 százalékos, kérhetik a nyugellátás teljes, 100 %-os mértékű megállapítását.
Amennyiben valaki élni kíván a lehetőséggel, a kérelmet legkésőbb december 31-ig dokumentált módon - tehát például tértivevényes levélben - postára kell adnia. A levelet annak a magánnyugdíjpénztárnak kell címezni, amelyikben az illetőnek tagsági jogviszonya van. Ugyanez igaz abban az esetben is, ha valaki a nyugellátás módosítását kéri. Akkor oda kell benyújtani a kérelmet, amelyik magánnyugdíjpénztártól az illető egyösszegű nyugdíjszolgáltatásban részesült, illetve amelynek tagja.
December 31-e után a kérelem elfogadására sem a pénztáraknak, sem a PSZÁF-nek nincs módja.
A tb-rendszerbe való visszalépés lehetősége a pénzügyi válság miatt nyílt meg újra. A 2008. évi befektetési veszteség ugyanis lenullázta az előző években elért nyereséget.
A válság nyomán a nyugdíjpénztári befizetések tehát szerényebbnek ígérkeznek, mint amennyi az állami nyugdíj lenne.
Elemzők szerint a veszteségek hosszabb távon kiegyenlítődnek, ám a nyugdíjkorhatárhoz közel állóknak ezt már nincs idejük kivárni. A visszalépés közel 130 ezer tagot érinthet. Arról nincsenek pontos adatok, hogy mostanáig hányan váltottak. Annyit lehet tudni, hogy kevesen, ám a pénztárak szerint a határidő lejárta előtt még sokan élnek a lehetőséggel.
Kovács Erzsébet, a Nyugdíj Kerekasztal tagja, a Corvinus Egyetem tanára szerint azért nehéz a döntés, mert tb-nyugdíjrendszer is átalakul, így nem lehet tudni pontosan, milyen rendszerbe lép vissza az ember.
A szakember az MR1-Kossuth Rádióban hangsúlyozta: a döntésnél nemcsak az életkor számít, hanem az is, hogy valakinek mennyire volt töredezett az életpályája, milyen rendszeresen fizetett be, elmaradtak-e a befizetései, esetleg a cége esetleg nem fizetett utána, vagy éppen minimálbéren dolgozott évekig.