Oszkó: Nem a nemzetközi szervezetek határozzák meg a magyar pénzügypolitikát

Infostart
2009. november 18. 14:56
Tizenhetedik lett a magyar pénzügyminisztert a Financial Times listáján, amely szakértői vélemények alapján minden évben 19 uniós tagállam tárcavezetőit rangsorolja. Oszkó Péter nem ért egyet a lap indoklásával, amely szerint a Nemzetközi Valutaalap és az EU támogatási programja korlátozza a mozgásterét. Mint mondta, a magyar pénzügypolitikát nem a nemzetközi szervezetekkel kötött szerződések határozzák meg.

A rangsor készítői nem foglalkoztak annak elemzésével, milyen állapotban volt az ország, amikor átvette a pénzügyminiszteri feladatokat, és hol tart most - mondta az InfoRádiónak Oszkó Péter, miután a londoni gazdasági napilap, a Financial Times listáján 17. lett a 19 uniós tagállam tárcavezetőit felsoroló rangsorban. A magyar miniszter szerint helyezése a körülmények nehézségét tükrözi.

A Financial Times napilap szakértői véleményeket figyelembe véve évente rangsorolja 19 uniós tagállam pénzügyminisztereit. Az idén először szereplő Oszkó Péter értékelésében a gazdasági lap megjegyezte: a Nemzetközi Valutaalap és az EU támogatási programja korlátozza a mozgásteret, így a magyar szakminiszternek legtöbb uniós kollégájánál "nehezebb működési feltételek" közepette kell dolgoznia. A magyar tárcavezető ugyanakkor nem ért egyet ezzel az indoklással, szerinte a tanulmány készítői nem vizsgálták kellő alapossággal a magyarországi helyzetet.

A pénzügyminiszter szerint ugyanis a magyar pénzügypolitikát nem a nemzetközi szervezetekkel kötött szerződések határozzák meg. A magyar pénzügy- és gazdaságpolitika a magyarországi kutatóintézetek, szakértői csoportok programjait, javaslatait valósítja meg. Az pedig, hogy ezeket a Nemzetközi Valutaalap és az európai unió szakértői is elfogadják, nem azt jelenti, hogy ez diktátum lenne. "Egy itthon kidolgozott és alaposan átgondolt programot hajtunk végre" - hangsúlyozta.

Oszkó Péter hangsúlyozta: Magyarország nem haladhat a további eladósodás útján. Ha lenne olyan külső finanszírozó, aki hajlandó lenne pénzt adni a költségvetési hiány és az államadósság növelésére, akkor is rossz döntés lenne az egyensúlyteremtés helyett tovább szórni a pénzt.

Magyarországnak először is úgy kell változnia, hogy kiadásai igazodjanak az elérhető bevételek szintjéhez, hogy ezt követően, fenntartható állapotban indulhasson növekedésnek - fűzte hozzá a pénzügyminiszter.

Hanganyag: Farkas Dávid


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást