Az év első hat hónapjában 30 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 180 millió forint értékben. Az engedélyezett hitelek számában ez 58 százalékos csökkenés, míg a hitelösszeget tekintve 60. A visszaesés egyértelműen tükrözi a válság hatását a pénzintézetek hitelpolitikájára és a lakosság hitelfelvevő hajlandóságára.
Egyértelmű változás az is, hogy nőtt az államilag támogatott lakáshitelek állománya: az engedélyezett lakáshitelek összegének 27 százaléka volt ilyen, szemben az előző év nyolc százalékos arányával; ebben nyilván az is szerepet játszott, hogy a második félévtől megszűnt ez a támogatási forma.
A változások fő mozgatója a devizahitelezés csökkenése volt, mivel több bank is megszüntette a svájci frank alapú hitelezést, és van olyan pénzintézet, amely csak forinthitelt kínál. Emellett a forint árfolyamának gyengülése miatt megemelkedő törlesztőrészletek óvatosságra késztették a lakosságot.
A folyósított hiteleket tavaly még kisebb arányban fordították új lakás vásárlására, idén ennek aránya jócskán megnőtt, de még mindig több használt lakáshoz vesznek fel hitelt, mint újhoz. Nőtt az átlagos futamidő is, tavaly az első félévben 15 év volt, míg idén az első hat hónapban 18 évre emelkedett.
2009 június 30-án a lakáshitelek állománya megközelítően 3,9 milliárd forint volt, ennek majdnem kétharmadát a devizahitelek teszik ki. A hitelállomány 94 százalékát a problémamentesnek minősítették, négy százalék kapott külön figyelendő minősítést, és a tavalyihoz képest duplájára, két százalékra emelkedett a kétes, vagy rossz minősítésű hitelek aránya.