Abban nincs vita a magyarországi árampiac szereplői között, hogy jelenleg alapvetően a kötelező átvételi rendszer költségei fékezik az árcsökkenést az egyetemes szolgáltatásban.
Ismert, hogy jelenleg valamennyi fogyasztó, tehát a nagyüzemek és a háztartások egyaránt kilowattóránként 1 forint 90 fillérrel támogatják a megújuló forrásokra épült erőműveket, és az úgynevezett kapcsolt energiatermelést. Ez utóbbi körbe zömében gázmotoros erőművek tartoznak, amelyek a villamos energiával együtt megtermelt hőenergiát a távhőszolgáltatóknak értékesítik.
Az elmúlt hónapokban komoly szakmai vita bontakozott ki arról, hogy szükséges-e, indokolható-e a kapcsolt energiatermelés támogatása. A Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke szerint ezek az egységek a támogatás nélkül nem életképesek. Bercsi Gábort hallják:
A magas földgázárat - bár ez csökkent, de még mindig a költségek több mint 50 százalékát ez adja - érvényesíteni a villamos energia árában, így ők leállnak. Néhány erőműnek ugyan lesz lehetősége rendszerszintű szolgáltatást végezni, de ezzel együtt egyik pillanatról a másikra nagyjából 600-800 megawattnyi kapacitás eltűnik a rendszerből.
Ha ezek a kapacitások leállnak, az az érintett településeken óriáis problémát fog jelenteni. Kovács Lajost, a Főtáv Zrt. vezérigazgatóját hallják:
Ha a kétféle energiát, azaz villamos és hőenergiát előállító erőművek bevétele az egyik termékük esetében jelentősen csökken, akkor ezt a másikra terhelik, ami jelentős áremelkedést jelenthet a hődíjak esetében - tette hozzá.
A megújuló forrásból termelők ezzel szemben indokolatlannak tartják, a kapcsolt termelés támogatását, és sérelmezik, hogy a KÁT rendszerben összemossák őket a kapcsolt termelőkkel. Több fórumon is emlékeztettek, hogy a kötelező átvételi rendszer költségeinek 72 százaléka a kapcsolt termelőkhöz kötődik, ez az első félévben csaknem 31 milliárd forintot tett ki.
Ráadásul - érvelnek, ennek a támogatási hányadnak a zöme néhány nagy, 50 megawattnál nagyobb kapacitású kogenerációs erőműhöz (két különböző energiafajtát előállító üzemhez) került, amelyek szerintük piaci alapon is életképesek volnának.
Az sem tartozik azonban más lapra, hogy a kapcsolt energiatermelés nélkül aligha teljesíthetők a magyarországi széndioxid kibocsátás csökkentési célok. A megújuló források aligha lesznek képesek a 2020-ra megcélzott, 20 százalékos csökkentést biztosítani, hiszen a zöldenergiák arányának 13 százalékra bővítése is nyilvánvalóan komoly nehézségekbe ütközik.