Az eredményeket ismertető közleményből kiderül, hogy az előző negyedévhez képest 2009 második negyedévében a makrogazdasági teljesítmény, a munkatermelékenység és a relatív költség-versenyképesség alapján számított versenyképességi index (VEX) legerőteljesebben, 5,5 százalékkal Romániában csökkent, míg Lengyelországban és Ausztriában 1-1 százalékkal esett. Magyarország 0,6 százalékos csökkenéssel a vizsgált országok középmezőnyében helyezkedik el. A versenyképességi index a legkisebb mértékben az eurót bevezető, illetve használó Szlovákiában és Szlovéniában gyengült.
Az, hogy a magyar VEX nemzetközi összehasonlításban csak viszonylag csekély mértékben romlott 2009 második negyedévében, legfőképpen a relatíve kedvező makrogazdasági teljesítményre, azon belül az export és a beruházások regionális összehasonlításban kedvező alakulására vezethető vissza.
A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2009 első negyedévéhez képest Magyarországot kivéve mindegyik vizsgált országban romlott. A legnagyobb mértékben, csaknem 10 százalékkal Romániában esett, majd 3,7 és 4,2 százalék közötti csökkenéssel Szlovénia, Ausztria és Lengyelország következett.
A makrogazdasági teljesítmény-index esése főként a nyugat-európai recesszióra vezethető vissza, ami a külső kereslet visszaesése nyomán az export zuhanásában, ezzel összefüggésben a GDP csökkenésében jelentkezett. A kedvező magyar pozíció annak tudható be, hogy egyrészt a bel- és külgazdasági egyensúlyviszonyok javítása már korábban elkezdődött, másrészt az export és a beruházások valamelyest nőttek az előző negyedévhez képest.
A munkatermelékenységi index 2009 második negyedévében Romániában 2,6 százalékkal, Magyarországon közel 1 százalékkal csökkent, a többi országban emelkedett, a legnagyobb mértékben Szlovéniában. A román és a magyar index romlása nagymértékben magyarázható azzal, hogy a GDP-termelés jobban csökkent, mint a foglalkoztatás, mert a cégek a kereslet csökkenése ellenére igyekeztek megtartani foglalkoztatottaikat.
A költség-versenyképesség 2009 második negyedévében Csehországban 1,6 százalékkal, Magyarországon 1,2 százalékkal romlott, a többi vizsgált országban 0,2-3,7 százalékkal javult. A magyar és a cseh index romlása a nemzeti valuta euróval szembeni árfolyamának erőteljes felértékelődéséből adódott.
2009 második negyedévében nem folytatódott az üzleti környezeti index (ÜX) két éve tartó folyamatos csökkenése: a mutató értéke csaknem három ponttal magasabb az egy negyedévvel korábbinál. A mutató enyhe emelkedése összhangban van más, a magyar gazdaságot egyéb szempontból jellemző hangulati mutatók alakulásával.
A felmérés szerint az állami magatartás kiszámíthatatlansága a második negyedévben a korábbihoz képest határozottan csökkent, és így a hosszú távú átlag alá került. A válságkezelő kormány intézkedései, az adózási környezet kissé kedvezőbbé válása egyfajta nyugtatóként hathatott a magyar vállalkozói szférában - olvasható a közleményben.
Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága enyhén emelkedett az előző negyedévhez képest, de a mutató aktuális értéke jóval alacsonyabb a 2008-ban tapasztaltnál.
A 10 éves magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlagai 2008 elejétől folyamatosan nőnek. 2009 második negyedévében nem történt jelentős emelkedés, a negyedéves átlag mindössze 1 százalékkal nőtt a korábbihoz képest. A kelet-közép-európai gazdaságok közül Magyarországnak kell szembesülnie a legmagasabb kamatfelárral - áll a közleményben.
Az üzleti infrastruktúra alakulásának jellemzésére alkalmazott új gépkocsi-eladások az idei első félévben csaknem a felére estek vissza az előző év azonos időszakához képest.