A jövedelemarányos törlesztési korlátot vitatja a Pénzügyminisztérium, csakúgy, mint a bankárok többsége. Oszkó Péter azt mondta: túl szigorú a jegybank tervezete, ami igen sok feszültséget okozhat. A pénzügyminiszter szerint a jegybank felvetése jogos, de az időzítés nem a legideálisabb.
Oszkó Péter hangsúlyozta: a tervezetben felvetett korlátokat most teljesíti a piac, de azt nem tudni, hogy 2-3 év múlva milyen logikus hiteltörlesztési korlát képzelhető el, a szabályozás ugyanakkor a jövőre vonatkozik, amikorra a lakosságnak már lesz miből tartalékolnia és lakásvásárlásba fognia.
A pénzügyminiszter azt mondta: a cél az, hogy ne kapjon még egyszer ilyen súlyos pénzügyi fertőzést az ország, a jövőben ne legyen ilyen nagyarányú az eladósodottság. A javaslatot most vizsgálja a pénzügyi tárca, de az még kérdéses, hogy szabályozás, azaz kormányrendelet mikor lesz belőle.
A műsorban, a pénzügyminisztert megelőzően megszólalt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is. Király Júlia elmondta: 2003 óta sürgették a devizahitelezés szigorúbb szabályozását. Az Hozzátette: azért most nyújtották be a javaslatot, mert anticiklikusan szeretnének szabályozni.
A Magyar Bankszövetség elnökségi tagja, az FHB Bank vezérigazgatója azt mondta: a bankok egyetértenek az ingatlanérték/hitel arány limitálásával, a jövedelemarányos korlátozással azonban nem. Gyuris Dániel kifejtette: a jelenlegi lakossági hitelállomány 62 százaléka devizában áll fenn, és ennek egy részét újra kell tárgyalni, mert az ügyfél nem tudja teljesíteni a törlesztést, ez pedig új szerződést is jelent, ami egy jövedelemkorláttal valószínűleg nem lesz megoldható.
A Portfolio.hu kiszámolta, hogy egy minimálbéres háztartásban legfeljebb 3 millió forint hitelösszeghez jutna hozzá a család, ha a jegybank mostani tervezete lépne életbe. Az elemzés szerint háztartásonként legalább havi 400 ezer forint nettó bér kellene ahhoz, hogy 15 millió forint hitelösszeghez hozzájussanak, de ehhez 22 millió forintos fedezet kellene.