Oszkó Péter: a jövő év második felétől növekedhet a gazdaság

Infostart
2009. október 6. 10:18
A kormány óvatos előrejelzése alapján legkorábban 2010 második felében fordulhat növekedő pályára a gazdaság, ugyanakkor az év egészében még 0,9 százalékos GDP visszaesés várható elsősorban a 2009-ben meghozott fiskális kiigazító intézkedések lakossági fogyasztásra gyakorolt hatása miatt - mondta a pénzügyminiszter a 2010-es költségvetési javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában kedden, az Országgyűlésben.

Napirend előtt az ülést vezető Fideszes Lezsák Sándor október 6-a kapcsán emlékezett az aradi vértanúkra, akik előtt a jelenlévő képviselők egyperces néma felállással is tisztelegtek. 9 órakor a Parlament előtt Sólyom László államfő, Bajnai Gordon miniszterelnök és Katona Béla szocialista házelnök, 8 órakor a Batthyány örökmécsesnél Navracsics Tibor Fideszes frakcióvezető, Pelczné Gáll Ildikó parlamenti alelnök és Répássy Róbert frakcióigazgató emlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Aradon kivégzett vezetőire és az első felelős magyar kormány vértanúhalált halt miniszterelnökére.

Miután a 2010-es költségvetést beterjesztő pénzügyminiszter nem volt benn az ülésteremben, technikai szünet következett, majd ezt követően mondta el Oszkó Péter expozéját.

Az államháztartás hiánya jövőre a GDP 3,8 százalékára csökkenhet; a nemzeti össztermék nominális szinten nem változik, reálértéken 0,9 százalékkal csökken. Az infláció - a tervezet alapján - 4,1 százalék lesz - mondta a pénzügyminiszter.

A kormány azzal számol, hogy a 2010-es költségvetésben 400 milliárd forinttal kevesebb lesz a bevétel. Így ekkora megtakarításra van szükség - tette hozzá. Ennek a felét a központi költségvetésből állják. A másik felét az önkormányzati 120 (nettó 85-90) milliárd forintos, illetve a közösségi közlekedést érintő 40 milliárd forintos forráskivonásból fedezik. Több támogatásban részesül 2010-ben a közbiztonság, a foglalkoztatás és az egészségügy.

A kiadások befagyasztásán túl mínuszt jelent a járulékcsökkentés is, vagyis a bérköltségre kevesebb kell az intézményeknek. A jövő évi számokban megjelenik a kormány korábbi intézkedéseinek hatása, a jóléti kiadásokat mérsékli a családi pótlék és egyes szociális támogatások befagyasztása, a nyugdíjindexálás változása, a szigorított lakástámogatási rendszer, és a 13. havi nyugdíj megszüntetése.

Csaknem 156 milliárd forintot takarítanak meg a társadalombiztosítást és a szociális ellátást érintő módosításokkal, az oktatás hozzávetőleg 130 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat. A lakossági energia támogatására 55 milliárd forinttal szánnak kevesebbet mint az idén, a lakástámogatásra 48 milliárd, a nyugdíjakra pedig 80 milliárddal fordítanak kevesebbet jövőre.

Nagy érvágást szenved el a környezetvédelem, amire mintegy 85 milliárddal jut kevesebb. Jóval kevesebb jut a mezőgazdaságra, bányászatra, iparra és energiára.

Eredmények

A költségvetést előterjesztő pénzügyminiszter hosszasan sorolta az elmúlt félévben megtett intézkedéseket és annak hatásait. Hozzátette: a gazdasági válság jövőre sem múlik el, de a stabil pénzügypolitikának köszönhetően 2010-ben Magyarország beléphet az euró előszobájának tekinthető ERM II-be. Megjegyzendő, hogy az előző pénzügyminiszter, Veres János egy évvel ezelőtt ugyanezt mondta, tehát erre az évre várta a döntést.

Oszkó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy nincs szükség a gyermekétkeztetés támogatásával összefüggő riogatásra, mert az erre szánandó pénz a költségvetési vitában alakul majd ki.

A pénzügyi tárca vezetője közvetett módon a 2010-es választásokra is utalt, amikor azt mondta, hogy a jelen kormányzati intézkedések és a világgazdasági folyamatok hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, ehhez nem kell az új kormánynak tennie semmit.

A költségvetés 79 milliárd forintban stabilitási tartalékot határoz meg, 50 milliárd forint pedig a kamatok változása miatt tesznek félre.

Oszkó Péter kiemelte azt, amiről múlt héten már a kancelláriaminiszter is beszélt az InfoRádióban, hogy a büdzsében rendelkezésre áll az európai uniós támogatás igénybevételéhez szükséges magyar társfinanszírozás, így 2010-ben összességében 900 milliárd forint brüsszeli fejlesztési pénz lesz.

A költségvetési vitában először szólal fel a Költségvetési Tanács elnöke, Kopits György, valamint a magyar Országgyűlésben délután fél 4 után először kap szót jobbikos képviselő is, az EP-képviselő Morvai Krisztina és Szegedi Csanád.