"Féltettük az ország pénzügyi stabilitását, féltettük az ország finanszírozhatóságát, ezért nem csökkentettük nagyobb ütemben a kamatot" - mondta a jegybank elnöke.
A jövőbeni kamatpolitikát meghatározza, hogy Magyarország államadóssága több mint kétszerese a környező országokénak, akárcsak a külső adósságállomány, és hosszabb időnek, talán egy évtizednek kell eltelnie, hogy ezek az állományadatok a környező országokhoz képest versenyképesek legyenek - magyarázta Simor András.
A világgazdaság jövőjét elemezve a jegybank elnöke rögzítette: "mindannyian reménykedünk abban, hogy a következő válság minél később fog bekövetkezni, és enyhébb lesz, de hogy lesz, az egészen biztos, és már most kell kezdeni kiépíteni azokat a védőmechanizmusokat, azokat az intézményrendszereket, amelyek a következő válság hatását tompítják és késleltetik."
Máshogy
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a válság legnagyobb tanulsága számunkra az, hogy az ország tartós növekedését jobban kell építeni belső forrásokra, miközben a világon biztosítani szükséges a nemzetközi tőke áramlását. A jegybank elnöke hangsúlyozta: a másik tanulság, hogy nem lehet még egyszer elkövetni azokat a költségvetési hibákat, amelyeket elkövettünk, az államháztartásban tartós egyensúlyt kell kialakítani.
Simor András a MNB jövőben feladataként nevezte meg az árstabilitás mellett a pénzügyi stabilitás óvását, amely a monetáris politika hosszabb távú döntéseire is hatni fog.Vélemények
A Fidesz alelnöke szerint az Orbán-kormány idején tervezett 21-22 százalékosnál ma már alacsonyabb egykulcsos adó bevezetésére lenne szükség Magyarországon. Varga Mihály erről Zalakaroson, a 47. Közgazdsász vándorgyűlésen beszélt. A volt pénzügyminiszter úgy vélte: a költségvetési kiadások kontrollja és 45 százalékos GDP újraelosztási arány mellett bevezethető az egykulcsos adó. Szólt arról is, hogy szerinte az euró bevezetésének céldátumát jövőre lehet bejelenteni. Varga Mihály úgy vélte: az államnak beruházás ösztönző politikát kell folytatnia, aláhúzva az állami beruházások fontosságát, mert ez a tartós gazdasági növekedés alapja. A költségvetésben a fideszes politikus a kiadási plafon meghatározását szorgalmazta.
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára a zalakarosi konferencián a jövő évi költségvetésről beszélt. Hangsúlyozta: a büdzsé egyszerre szolgálja az egyensúly fenntartását és a versenyképesség megőrzését, amelyhez a közszféra takarékosságának szem előtt tartása, az önkormányzatok és a közösségi közlekedés támogatásának csökkentése és a foglalkoztatás szinten tartása, majd bővítése is hozzájárul.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a rendezvényen arról beszélt, hogy a politikának nem szabad leegyszerűsítenie a gazdasági kérdéseket. Hozzátette, hogy a társadalom számára is világossá kell tenni, egyes lépések milyen következményekkel járnak rövid és hosszútávon, és el kell fogadtatni az emberekkel a közgazdasági realitásokat. Az ÁSZ elnöke úgy vélte: tudomásul kell venni azt is, hogy az elmúlt évek költségvetési politikája következtében és a jelenlegi körülmények között nem várható el, hogy a korrupció elfogadható szintre csökkenjen.