A jelenleg működő atomerőművek évente 67 ezer tonna uránt igénylenek, de ebből csak 42 ezer tonna a bányászott urán, a maradék 25 ezret korábban felhalmozott készletekből valamint a fegyverkezési versenyből fennmaradt bombák és töltetek leszereléséből nyerik.
Világszerte 439 reaktor működik 372 gigawattos teljesítménnyel, a létesítmények jó része 20-30 évvel ezelőtt épült - mondta az InfoRádiónak Hetesi Zsolt, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport kutatója.
A fizikus egyetért a Bloomberg nemrég megjelent cikkének megállapításával, amely szerint a világ uránpiaci szereplői már 2015 után szembesülhetnek a nyersanyagtermelés hiányával.
Hetesi Zsolt emlékeztetett arra, hogy már most is csökkenőben van az atomerőművek részaránya az áramtermelésben, az emberiség másból oldja meg a növekedést. A kutató szerint az atomenergia nem veheti át a fosszilis források szerepét, és ezzel a technológiával nem éri meg újabb erőműveket létesíteni.
A takarékoskodás mindenképpen kulcsfontosságú.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója szerint is fontos a megújuló források mellett a hatékonyság és a takarékosság, hiszen az atomenergia önmagában valóban nem tudja orvosolni a problémákat, de a megoldás részeként kell tekinteni erre is.
Aszódi Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy az ágazatban nagy áttörés várható 2020 után, a negyedik generációs atomreaktorok üzembe helyezésével.
A Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára úgy véli, hogy mindenképpen szükség lesz a magyar uránbányászat fejlesztésére, mert a hazai készletek hosszú távon biztosíthatják a Paksi Atomerőmű energiaellátását.
Zoltay Ákos arról is beszélt, hogy a drága, de előnyben részesített megújuló energiaforrásokkal nem tudnak versenyezni a hagyományos és olcsó fosszilis energiahordozók.
Zoltay Ákos hangsúlyozta, hogy Magyarország kellőképpen ellátott a fosszilis energiahordozókkal, és a kutatások szerint még vannak jelentős tartalékok.