A Pénzügyminisztérium a jövő évre a magyar gazdaság 0,9 százalékos visszaesésével számol, így a GDP-arányos államháztartási hiány 2010-re 3,8-ra tervezi, összhangban a nemzetközi hitelszervezetekkel kötött megállapodással.
A fő megszorítási tételek már ismertek: az önkormányzatok összesen 120 milliárd forinttal, a közösségi közlekedés lebonyolítói 40 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. Weinhardt Attila arra mutatott rá: ezzel együtt tartható lesz a jövő évi költségvetés, sőt a kabinet inkább óvatosan számolta a bevételeket: a 0,9 százalékos gazdasági visszaesés pesszimistább, mint az elemzők véleménye.
Az állam ugyanakkor várhatóan az ideinél több pénzt ad a rendőrségnek és a közmunkaprogramoknak is többet szán.
Az elemző ugyanakkor emlékeztetett a Magyar Nemzeti Bank megállapításaira, amely szerint nem a 2010-es, hanem inkább a 2011-es költségvetés rejt magában kockázatokat, hiszen ebben az évben az szja sáv 15 millió forintra való kiterjesztése miatt csökken az adóbevétel, ráadásul a 2010. évi MNB veszteség utólagos megtérítése miatt összességében 4,3 százalékra nőhet az eredményszemléletű hiány.
Jövőre a várt bevételek valószínűleg befolynak az államkasszába, a kockázat a kiadási oldalon lehet a választási évben, igaz, Weinhardt Attila szerint olyan költekezésre, mint 2006-ban, biztosan nem kell számítani.
A Magyar Nemzeti Bank a múlt héten nyilvánosságra hozott inflációs jelentésében azt közölte: a bruttó hazai termék (GDP) az idén 6,7 százalékkal, jövőre 0,9 százalékkal esik vissza, az infláció 2009-ben átlagosan 4,5 százalék, jövőre 4,1 százalék lesz, 2010 harmadik negyedévében már 2,5 százalékra csökken.
A fogyasztói árindex 2010 első negyedévében éri el csúcspontját 6,3 százalékkal, a következő negyedévben 5,3 százalékra, a harmadik és negyedik negyedévben 2,5-2,5 százalékra mérséklődik.
Az MNB ennek alapján azt rögzítette, hogy az alacsony inflációs környezet kialakulása lehetővé, az elhúzódó recesszió pedig szükségessé teszi, hogy visszafogott mértékű béremelésben egyezzenek meg az érdekelt felek. Egy ilyen bérmegállapodás hozzájárulhat a munkahelyek megtartásához és a magyar vállalatok versenyképességének növeléséhez.
Hanganyag: Kaputa Júlia