A Szabadság híd kivilágításának kialakításánál feltétel volt, hogy a rendszer lopásbiztos legyen. Ezt csak úgy lehetett teljesíteni, hogy a híd középső részén és a hídfőkben nincs világítótest - tájékoztatta az InfoRádiót a Hídépítő Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Ott nincsen tehát világítás, ahol azt egy átlagos testalkatú ember képes lenne elérni, így akár ellopni. A megrendelő ezeket a szempontokat is figyelembe vette a világítás megtervezésekor - tette hozzá Sal László.
Mivel sokan kritizálták az új, foghíjas díszkivilágítást, a főváros annak átalakíttatását tervezi - fűzte hozzá a Hídépítő Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Jelentős csúszás
A Szabadság hídon május 30-án indult meg a forgalom, miután annak felújítása - fél éves csúszással - végre befejeződött. A rekonstrukció 2007 májusában kezdődött és 5,6 milliárd forintba került, amelyből 2,5 milliárd uniós támogatás volt.
A munkálatok során átépítették a közúti és villamos pályát, a gyalogosjárdákat, illetve korrózió elleni védőréteget kaptak a híd acélszerkezeti elemei. Kijavították a pilléreket, hídfőket, és elvégezték a szükséges közmű-rekonstrukciót, valamint pótolták a díszítőelemeket is.
Drágább lett a világítás
A Közbeszerzési Értesítőben megjelent adatok szerint az eredetileg becsültnél bő 10 százalékkal drágábban, mintegy 200 millió forintból építette ki a közvilágítást a közbeszerzésen nyertes cég. Meg kellett felelni a műemléki követelményeknek, így korhű kandelábereket és lámpakarokat helyeztek el a híd teljes hosszán mindkét oldalon.
A Szabadság híd 1896 októberében készült el, első névadója Ferenc József császár volt. A második világháború végén, 1945 januárjában az építményt felrobbantották, 1946. augusztus 20-ára állították helyre. A híd 1987 óta a világörökség része, a legutóbb 1980-ban újították fel.
Hanganyag: Panulin Ildikó