A versenyképesség javítása, a növekedés gyorsítása érdekében 2013-ig 1.350 milliárd forinttal kellene csökkenteni az állami kiadásokat, bizonyos közkiadások reálértéken történő befagyasztása mellett - mondta Palócz Éva. (A Reformszövetség tanulmánya még azzal számolt, hogy idén 3-3,5 százalékos lesz a gazdasági visszaesés.)
Az újraelosztás 8 százalékpontos csökkentése révén a magyar gazdasági növekedés 1,5 százalékponttal gyorsulna, így annak üteme 2013-ra ismét elérné a 4 százalékot - mutatott rá.
A régiós országok közül Szlovákiában a GDP-hez mért újraelosztás aránya 38 százalékos, a cseh 42 százalékos, a lengyel 44 százalékos, így ha Magyarországnak sikerülne 42 százalékra letornásznia a kiadásokat, akkor visszakerülnénk az élmezőnybe - hangsúlyozta a kutató.
A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint elsősorban az állam működési kiadásait és gazdasági funkciót ellátó kiadásait szükséges csökkenteni. Az előbbire mi GDP-arányosan 5,7 százalékot költünk, a szlovákok 3,5 százalékot, a csehek 3,8 százalékot. A gazdasági funkciókra - például a MÁV-ra vagy a BKV-ra - a magyar költségvetés a GDP 6,2 százalékát fordítja, a szlovák 4,0 százalékot, a lengyel 4,5 százalékot.
A szociális juttatások csökkentésének veszélyeire hívta fel a figyelmet Kovárik Erzsébet. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára szerint az 1990 óta kialakult duális gazdasági szerkezet a szakképzetlen munkaerőt alig képes foglalkoztatni, s ennek is köszönhető, hogy ma Magyarországon 200 ezer ember szociális segélyen él, emellett 400 ezerre tehető azok száma, akik nem kapnak szociális segélyt, noha nincs munkájuk.