Thomas Mirow, aki a bank hétvégi éves közgyűlése előtt tartott helyzetértékelést külföldi tudósítóknak, azt mondta: már a tavaly tavaszi közgyűlés idején is kilenc hónapja tartott a pénzügyi válság, de akkor még senki nem gondolta, hogy az EBRD működési területéhez tartozó országok is e válság áldozatául esnek.
A tavalyi közgyűlés időszaka és a mostani közötti különbséget Mirow úgy jellemezte: annak idején sok vita folyt arról, hogy a bank fizessen-e osztalékot, ma viszont senki nem beszél erről. Ugyancsak sokszor szóba került, hogy az EBRD-re meddig lesz még szükség, de jelenleg erről sem beszél már senki.
Az MTI kérdésére, hogy a válság miatt megnövekedett térségi finanszírozási igények miatt szüksége lehet-e a banknak pótlólagos tőkére, Mirow úgy fogalmazott: a jelenlegi finanszírozási keretek között maradva az EBRD meglévő tőkéje "még jó ideig" elég lesz. Ha azonban a részvényes államok a jelenleginél "sokkal több" finanszírozást várnak el az EBRD-től, akkor szükségessé válhat a tőkeemelés.
Ez utóbbi lehetséges mértékéről az elnök csak annyit mondott: ez attól függ, hogy a részvényesek a jelenleg tervezettnél mennyivel több finanszírozásra kérik fel a bankot.
Az EBRD már korábban bejelentette, hogy az idén rekordösszeget, 7 milliárd eurót nyújt befektetések és hitelek formájában a működési területéhez tartozó országoknak, és növeli tevékenységét a már EU-tag közép-európai térségben is.
Az eredeti, még a válság előtt felvázolt előrejelzések alapján ez utóbbi országok 2010-től már nem szorultak volna EBRD-finanszírozásra.
Az MTI kérdésére, hogy mennyivel hosszabbíthatta meg a jelenlegi válság az EBRD várható élettartamát, a bankelnök kitérő választ adott, mondván: a tanulság az, hogy "csak azért, mert volt néhány jó év", nem szabad veszélyeztetni azokat az intézményeket, amelyekre szükség lehet nehéz időkben.