A londoni gazdasági napilap által előzetesen megszerzett, az internetes kiadásban vasárnap délután megjelent 24 pontos tervezet szerint a már elkezdett költségvetési élénkítő programok több mint 2 százalékponttal gyorsítják a világgazdaság növekedési ütemét, és 20 millió új munkahelyet teremtenek.
A Financial Timesnak nyilatkozó "hivatalos forrás" szerint nem valószínű, hogy az április 2-ai londoni csúcsértekezletig - amelyen jelen lesz Barack Obama amerikai elnök is - a nyilatkozattervezet jelentősen módosulna, jóllehet egyes adatokról még folyik a vita, és ezeknek a számoknak a helye a lap által megszerzett dokumentumváltozatban még üres.
A Financial Times szerint a tervezet nem tartalmaz sok részletet a globális szintű további költségvetési ösztönzőkről, a Húszak ugyanakkor leszögezik, hogy elszántan törekszenek a növekedés azonnali újraindítására, a protekcionizmus elvetésére, valamint a piacok és a pénzügyi intézményrendszer reformjára.
Angela Merkel német kancellár a Financial Times szombaton megjelent hétvégi kiadásának nyilatkozva igyekezett hűteni a londoni G20-csúccsal kapcsolatos várakozásokat, mondván: új, globális piaci rendszer felépítéséről van szó, aminek Londonban nem lehet teljesen a végére járni. - Természetesen a gazdasági válságot sem fogjuk megoldani ... nyilvánvaló, hogy megint le kell majd ülnünk - mondta a német kormányfő a brit lapnak.
Soros György magyar-amerikai nagybefektető ugyanakkor a szombati The Timesnak kijelentette: katasztrófával érne fel, ha a G20-országok csütörtöki londoni csúcstalálkozóján nem születnek tényleges döntések. Soros szerint most nem lesz elég általános elvek megfogalmazása, hanem gyakorlati lépéseket kell elhatározni, és ha a találkozó kudarccal végződik, akkor a globális pénzügyi és kereskedelmi rendszer "széthullik".
A Financial Times által vasárnap ismertetett nyilatkozattervezetben a G20-vezetők ugyanakkor hangsúlyozzák elkötelezettségüket annak biztosítására, hogy a mostanihoz hasonló válság a jövőben ne alakulhasson ki.
A dokumentum szerint az országcsoport hitet tesz "a piaci elvekre épülő, nyitott világgazdaság, a hatékony szabályozás és az erős globális intézményrendszer" kialakítása mellett.
A Németország és más G20-államok által hangoztatott inflációs aggodalmakra válaszul a vezetők kötelezettséget vállalnak arra, hogy kidolgozzák a "kihátrálási stratégiákat" a jelenleg szükségszerű expanzív gazdaságpolitikából.
A csoport - egyelőre nem részletezett - szankciókat helyez kilátásba az adómenedékek, illetve az adóelkerülés felszámolásában együttműködésre nem hajlandó országok ellen. A tervezet szerint ezekről az országokról a csúcsértekezleten külön "szégyenlistát" adnak ki.
A feltörekvő térség központi helyen van a tervezetben a Financial Times szerint. A lap által ismertetett változat szerint a csúcsértekezleten egyezség jön létre az IMF tőkekészletének megemeléséről, szükség esetén a piacról felvett hitelekkel.
A G20-országok pénzügyminiszterei e hónap közepén tartott londoni ülésükön már egyezségre jutottak a Nemzetközi Valutaalap mozgósítható tőkekészletének "nagyon jelentős" feltöltéséről, jóllehet számszerűleg ennek mértékét nem jelölték meg, arra hivatkozva, hogy ezzel az áprilisi londoni G20-csúcsértkezlet foglalkozik majd.
Az IMF-tőkepótlás mértékéről több elképzelés van forgalomban a csoporton belül.
Az amerikai indítvány az, hogy háromszorozzák meg, vagyis emeljék 750 milliárd dollárra a valutaalap folyósítható készleteit. Az EU 500 milliárd dolláros IMF-keretet támogat, amelyhez 75 milliárd dolláros kölcsönnel lenne hajlandó hozzájárulni.
A súlyos recesszióba süllyedt fejlett ipari térség ugyanakkor jelentős hozzájárulást várna a nagy tartalékokkal bíró feltörekvő országoktól, elsősorban is a négy vezető felzárkózó gazdaságtól, Brazíliától, Oroszországtól, Indiától és a kétezer milliárd dolláros - rekordösszegű - állami devizatartalékkal bíró Kínától.
A Financial Times által vasárnap ismertetett G20-tervezet egyértelmű utalást tesz arra, hogy az IMF-ben és a Világbankban nagyobb szerephez juthatnak a feltörekvő és a fejlődő gazdaságok.
A dokumentum szerint a két pénzügyi szervezet vezetőit - akiket eddig hagyományosan Európa, illetve az Egyesült Államok jelölt -, valamint munkatársait "nyitott, érdem szerinti kiválasztási eljárással" kell kinevezni.