Az elmúlt kilenc hónapban a forint a svájci frankhoz képest nagyjából 42 százalékot, az euróhoz képest 31 százalékot, a japán jenhez viszonyítva pedig mintegy 87 százalékot gyengült. A magyarországi devizahitelek legtöbbjét ezekben a devizákban vették fel az ügyfelek - a hitelek jelentős részét pedig devizában -, így egyre többeket érint súlyosan a forintgyengülés.
A bankok ezeknél az ügyfeleknél mind a hátralévő tőketartozást, mind a havi törlesztőrészletet devizában határozzák meg, így a forint esése a havi törlesztést és a hiteltőkét is megnöveli. Elképzelhető, hogy az ügyfélnek annak ellenére növekedik a tőketartozása, hogy rendesen fizette a részleteket.
Mitől emelkedik a törlesztőrészlet?
Ennek kiküszöbölésére emelnek a bankok a törlesztőrészleten, de sokan vannak azok, akik a korábban vállalt tehernél nagyobbat már nem tudnak teljesíteni.
Akkor is emelkedhet a fizetendő részlet, ha lejár a hitel kamatperiódusa. A bankok, ha fixálják, általában ötéves periódusban határozzák meg a fizetendő kamat nagyságát. Ha ez változó viszonyok között jár le - ilyen a mostani helyzet is -, gyakran fordul elő, hogy változik a mérték, mivel megnövekszik a hitel visszafizetésének kockázata.
A BAR-lista feltételei
Ha valaki nem tudja fizetni a törlesztő részleteket, annak érdemes mielőbb jeleznie ezt a pénzintézetének, és megoldást találni a problémára, ennek elmulasztása ugyanis súlyos feltételeket von maga után, az illető például felkerülhet a banki adósok listájára, ami miatt öt évig nem kaphat egyetlen pénzintézetben sem hitelt. Az kerülhet a nyilvántartásba, aki legalább a minimálbér összegével és legalább 90 napon át tartozik a bankjának.
Van más megoldás is!
Az egyik megoldás a futamidő hosszabbítása. Ennek előnye, hogy nem kell a korábbinál magasabb összeget kinyögni, mindez azonban csak rövid távon nyújt segítséget. Csak azok vehetik igénybe, akik a hitelük eredeti lejárati idejekor még nem töltik be az 65-70 évet - pénzintézetenként változó a korhatár - , a bankok ugyanis az idős embereknek már nem szívesen adnak hitelt. Az se nagyon élhet ezzel a lehetőséggel, aki már eleve a lehető leghosszabb időre, azaz például 35 évre vette fel a hitelét.
A lehetőség hátránya, hogy mivel hosszabb ideig van nálunk a bank pénze, hosszabb ideig is fizetjük rá a kamatokat, tehát összességében többet fizetünk vissza a korábbi szerződés szerinti összegnél.A tőkemoratórium is csak rövid távon segítség. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél egy megbeszélt időtartamon át a hiteltőkét nem törleszti, csak a kamatokat fizeti rá. Pénzintézettől függően ez az időtartam 3, 6 vagy 12 hónap, de sosem haladja meg az egy évet. Ez is csak átmenetileg csökkenti a fizetési kötelezettséget, míg hosszú távon magasabb terhet jelent a korábbinál.
A kamatkedvezmény is majdnem ugyanezt eredményezi, csak itt nem a tőke, hanem a kamat fizetését halasztja későbbre az ügyfél. Rövid távon tehát csökkenő részletekkel, hosszabb távon viszont magasabb tartozással kell számolni.
Mind a tőkemoratórium, mind a kamatkedvezmény esetén az elmaradó részleteket a türelmi idő lejártával az ügyfélnek meg kell fizetnie a bank felé, általában a törlesztő részletbe beépítve.
A forintban fix törlesztésé egy olyan lehetőség, amely során a bank egy adott ideig egy rögzített árfolyam mellett számolja ki a törlesztő részleteket, az árfolyam mozgásából adódó eltérést pedig az időszak végén egy további havi törlesztő részlet befizetésével egyenlíti ki az ügyfél.
Fizetési halasztást is kérhet az az ügyfél, aki átmenetileg nem tudja fizetni a részletet, mert például elveszítette a munkáját. A halasztás mértéke és feltételei bankonként és hiteltermékenként eltérhetnek, a legjobb esetben a bank néhány hónapra a teljes fizetési kötelezettséget felfüggeszti, hogy ez alatt az ügyfél rendezni tudja jövedelmi viszonyait.
A forint gyengülésével emelkedik a tőketartozás. Ez növeli a bank kockázatát, mivel az ingatlan értéke, amelyet fedezetül ajánlott az ügyfél, már nem feltétlenül fedezi a tartozást. Ilyenkor, ha az eredeti szerződés erre módot ad, lehetőség van az előtörlesztésre. Ilyenkor érdemes átnézni, milyen feltételekkel jár mindez, hiszen lehetséges, hogy a pénzintézet olyan összeget számol fel mindezért az ügyfélnek, amely miatt már nem éri meg anyagilag az előtörlesztés.
A devizanemváltás is megoldás lehet, például egy svájcifrank- vagy egy euróalapú hitel átkonvertálása forinthitellé. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy ez is növeli a hiteltőkét, az eredeti és a jelenlegi árfolyam különbsége miatt. Aki pedig vált, az már nem csak nagyobb tőke után fizet kamatot, hanem a magyar kamatok magasabb volta miatt magasabb rátát is fizet.
Szerző: Egeresi Tünde
Hanganyag: Panulin Ildikó