Tragikusnak nevezte a jelenlegi, gyenge forintárfolyamot, amely véleménye szerint aláássa a gazdaság stabilitását. Úgy vélte, hogy még a 290 forintos euró árfolyam is "életveszélyes" a gazdaság számára. Súlyos kritikával illette a Magyar Nemzeti Bank elmúlt időszakban tett lépéseit, azt mondta: "a jegybank összevissza beszél és ellentmondásosan cselekszik".
Mint mondta, Magyarországnak nem segélycsomag kell, hanem egyenlő bánásmód. Szavai szerint az Európai Központi Bank a nyugat-európai bankok likviditását segíti, és diszkriminálja a nem eurózónához tartozókat. Ilyen megkülönböztetés mellett pedig nem lehetséges kilábalni a recesszióból és a bizalmi válságból, mert korlátozott a külső forráshoz jutás.
Surányi György lépésről lépésre elemezte az MNB általa rossz döntéseknek tartott intézkedéseit. Már a kezdet kezdetén, 2008 februárjában rossz lépésnek minősült a sáveltörlés - hangsúlyozta. Úgy ítélte meg, nem jó folyamatosan azt hangsúlyozni, hogy nincs árfolyamcélja a jegybanknak, mert az felbátoríthatja a spekulánsokat.
Néhány kamatdöntést is bírált, példaként hozta fel azt, hogy 2008 májusában az akkori 247 forint/euró kurzusnál kamatot emelt a jegybank, majd később 2008 nyarán 228 forint/eurónál szinten tartotta az alapkamatot. Véleménye szerint ugyan helyes volt a 2008. októberi 300 bázispontos jegybanki alapkamat-emelés, később azonban a 2009. januári 286 forint/euró árfolyamnál értetlenségét fejezte ki a kamatcsökkentés vonatkozásában.
A nyilatkozatok szintjén is bírálta Surányi György a jegybankot, mivel 2009 februárjában az MNB vezetése úgy nyilatkozott, hogy a gyenge árfolyam a gyenge gazdaság következménye. Ennek ellent mondott a későbbi lengyel, cseh, román és magyar közös központi banki nyilatkozat, miszerint a kelet-európai fizetőeszközök árfolyammozgásai nem tükrözik a gazdasági fundamentumokat.
Surányi György kiemelte, ezek az ellentmondó nyilatkozatok sokba kerülnek Magyarországnak. Maliciózusan megjegyezte: "van egy hatékony kormányunk és hatékony jegybankunk, ezek együtt sok kárt tudnak okozni".
Ugyanezen a konferencián Simor András, az MNB elnöke hangsúlyozta: " Tavaly október óta nem történt forráskivonás a magyar bankrendszerből, sőt külső forrás áramlott be."
A jegybank elnöke elmondta: a hathónapos devizacsere-ügylet keretében az MNB arról állapodott meg hét kereskedelmi bankkal, hogy vállalati hitelállományukat idén nem csökkentik Magyarországon.
A megállapodás része az is, hogy a hitelintézetek részére biztosított euró-állomány mellé további, együttesen 2,8 milliárd euró forrást biztosítanak a magyarországi ügyfeleknek.