2008 negyedik negyedévében a GDP 8,3 százalékát tette ki az államháztartás finanszírozási igénye - derül ki a pénzügyi számlák hétfőn megjelent előzetes adataiból. Az adat elsősorban azért ilyen magas, mert a tartalmazza a MÁV-nak nyújtott támogatást (az éves GDP 0,4 százaléka), amelyet a MÁV Cargo eladása finanszírozott.
Ugyanakkor a számokon az is látszik, hogy a deficit nem kizárólag emiatt ugrott meg. Ez számításaink szerint nagyjából a felét tehette ki a lazításnak, a másik fele abból adódott, hogy a kormányzat igyekezett a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt nem túlságosan alullőni. Az előzetes adat 3,4 százalék volt, a mostani pénzügyi számlák szerint az államháztartás finanszírozási igénye 3,1 százalék. A két érték közeledhet még egymáshoz, ezért a hivatalos deficitszám közelebb lehet a 3 százalékhoz. Ugyanakkor a kiköltekezést jelzi, hogy a szakértők egy része szerint a hiány még a MÁV-tétellel együtt is bőven 3 százalék alatt lehetett volna tavaly.
Ez már csak azért sem lett volna baj, mert a nemzetközi kockázatkerülő hangulat és a likviditáshiány miatt amúgy is nehézségekbe ütközik az államháztartás finanszírozása. A bruttó államadósság hatalmasat ugrott tavaly az utolsó negyedévben: év végére a GDP 73 százalékán állt, szemben az egy évvel korábbi 65 százalékkal. A növekedés részben azért van, mert az IMF hitelt nem lehet adagolni. A lehívott összegből apránként újul meg az államadósság, ahogy a kötvénykibocsátások elmaradnak, vagy elégtelen mértékűek.
Ennél - egyensúlyi szempontból - kedvezőbb jelenség, hogy a lakosság finanszírozási képessége megugrott. Ez ugyan szezonális okokból mindenképpen így lenne (például a sok év végi bónusz miatt), ám most a szezonális hatások kiszűrése után is kedvezőbb a helyzet. Egy év után 1 százalék fölé ugrott a háztartások finanszírozási képessége - ami ugyan még mindig kiábrándítóan alacsony, de legalább elmozdulás a "plusz nulla" szintről.
A folyamat tovább tart majd, hiszen a lakosság további eladósodása korlátokba ütközik. A negyedik negyedévben - a karácsonyi szezon dacára - a másfél évvel ezelőtti szintre estek vissza a hitelfelvételek. A folyamat mérsékelheti a nemzetgazdasági finanszírozási igényét. Erre szükség is van, hiszen a recessziós időszakban az államháztartás további érdemi pozíciójavulása nemigen várható.
A lakosságot egyébként a devizahitelek igen keményen szorítják. A forint gyengülése oda vezetett, hogy a hitelfelvételből fakadó kötelezettségei - dacára a csökkenő hitelfelvételi dinamikának - jelentősen megugrottak. A devizahitelek átértékelődéséből fakadó hitelállomány-növekedés a három hónap alatt 860 milliárd (!) forintot tett ki.
A vállalati szektor (amelyikről majd a részletes adatokkal együtt jönnek információk) valószínűleg szintén mérsékli finanszírozási igényét, egyrészt a beruházási keresletének konjunkturális csökkenése, másrészt a banki hitelezési tevékenység visszafogása miatt.