A Szabad Európa Központ Magyarország többre képes című konferenciáján Csaba László elmondta: a gazdaságkutató intézetek ősszel még 2-3 százalékos növekedést jeleztek 2009-re, az utóbbi hetekben készült prognózisaik viszont túlzó pesszimizmust sugallnak.
Az akadémikus szerint a legnagyobb gond a gazdasági növekedés lassulása, hiszen már 2004-2006 között is csak expanzív költségvetési politika mellett sikerült fenntartani a négyszázalékos GDP-növekedést.
Csaba László a stagflációt, azaz a stagnálás melletti inflációt nevezte a válság igazi veszélyének s azt javasolta, hogy Magyarország tűzze ki az euróbevezetés céldátumát.
Matolcsy: Drámai a helyzet
Magyarországon beruházás-központú válságkezelésre van szükség, ugyanakkor politikai fordulat nélkül, új kormány nélkül nem lehet gazdaságpolitikai fordulat - jelentette ki a konferencián Matolcsy György.
A Fidesz szakpolitikusa arra figyelmeztetett, hogy Magyarország "drámai helyzetben van", mert egyszerre van jelen egy belső gazdasági, politikai, erkölcsi válság és egy globális pénzügyi-gazdaság válság.
Az Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint ahhoz, hogy a magyar vállalkozások tömegesen éljenek a beruházás lehetőségével, teljes körű, radikális adócsökkentésre, adó- és járulékreformra van szükség, valamint át kell rendezni az uniós forrásokat, úgy, hogy több pénz jusson a gazdaságfejlesztésre, és emelkedjen a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatása.
Emellett szerinte szükség lenne egy új, dinamikus növekedést generáló hi-tech iparágra, ami a megújuló energia lehetne. Matolcsy György ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy hitelességre és bizalomra is szükség van, mert lehet, hogy egy éve még elég lett volna a válságkezeléshez a gazdaságpolitikai fordulat, de ma már nem elég."Politikai fordulat nélkül, új kormány nélkül Magyarországon nincs lehetőség gazdaságpolitikai fordulatra" - jelentette ki a politikus, aki úgy vélte, hogy a válság addig bizonyosan eltart, amíg a politikai fordulat nem következik be.
Szerinte a kormány 2002 közepétől 10-15 szarvashibát vétett, nem sikerült a konjunktúrát kihasználnia, 2006-ban hibásan próbálta orvosolni a rossz gazdaságpolitikát, majd tanácstalan volt a gazdasági válságot illetően, és félrekezelte azt. Ennek súlyos következményei lettek, Magyarország felzárkózási válságba került 2006-2007-ben, nem tudott csatlakozni az euróövezethez, meredeken csökkent a potenciális növekedés és emelkedett a munkanélküliség.
Le kell szállni a magas lóról
Bienerth Gusztáv, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke arról beszélt, hogy több helyen, nagy befektetői környezetben mára Magyarországot "leírták". Értékelése szerint a magyar gazdaság "satuba került", recesszióban van, és legfontosabb exportpiacai is recesszióban vannak.
Arról is beszélt, hogy "le kell szállnunk a magas lóról", nem igaz, hogy jobbak és okosabbak vagyunk másoknál: nincsenek világszínvonalú termékeink és szolgáltatásainak, és a magyar oktatás sem világszínvonalú, nem beszélünk nyelveket, az adórendszer pedig büntető jellegű.
Szerinte a jelenlegi helyzetben felelős és fenntartható gazdaságpolitika kell, csökkenteni kell a hiányt, összehangolt fiskális, monetáris és adópolitikára van szükség, be kell vezetni az eurót, a befektetői bizalmat visszaszerző döntéseket kell hozni és támogatni kell a kis- és közepes vállalkozásokat.
Emellett államháztartási reformot, régiós elven alapuló kisebb, hatékonyabb önkormányzati rendszert, versenyképességet növelő adóreformot és a foglalkoztatást terhelő járulékok fokozatos csökkentését, valamint szolgáltató egészségügyet és tb-reformot javasolt. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2006 áprilisában ugyanezeket a lépéseket javasolták, vagyis Magyarország elvesztegetett három évet azzal, hogy nem lépte meg ezeket a reformokat.