Az MTI által megkérdezett elemzők a múlt héten úgy vélték: kamatcsökkentésre először 2009 első negyedévében kerülhet sor, akkor, ha a nemzetközi pénzügyi válság elül, és a kamatcsökkentés nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást Magyarországon.
A monetáris tanács ez év október 22-i, rendkívüli ülésén emelte 8,5 százalékról 11,5 százalékra a jegybanki alapkamatot. Indoklásuk szerint a 300 bázispontos emelésre a forint elleni spekulációs tranzakciók megdrágítása érdekében volt szükség.
A monetáris tanács előtt három javaslat szerepelt: a kamat tartása, 50 és 100 bázispontos kamatcsökkentés, amelyek közül jelentős többséggel az alapkamat 0,5 százalékos csökkentése mellett döntött a testület - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.
"Az 50 bázispontnál nagyobb kamatcsökkentés a pénzügyi rendszerben, illetve a magyar gazdaságban a jelenlegi helyzetben jelentős kockázattal járhat" - jelentette ki Simor András.
Az MNB elnöke, kérdésre válaszolva, nem kívánta kommentálni Orbán Viktor Fidesz-elnök javaslatát, amely az alapkamat 6,0 százalékra való leszállítását szorgalmazta. Politikusi megnyilatkozásokra az MNB nem reagál, a monetáris tanács döntése pedig nyilvános - tette hozzá.