Ötezer-ötszáz tonna szaloncukrot vásárolunk évente, több mint hatmilliárd forint értékben - mondta az Édességgyártók Szövetségének elnöke. Sántha Sándor hozzátette: háztartásonként 1,7 kilogramm szaloncukor fogy. A fogyasztók kétharmada tasakos kiszerelésű édességet vásárol, egyharmaduk a dobozos és a kimért változatot választja.
A szövetség elnöke azt mondta, a legnépszerűbb a zselés szaloncukor, de sokan szeretik a kókuszos és marcipános változatokat is, és új divat a mogyorós, meg a diós. Az éves csokoládéfigura-fogyasztás - amelynek jelentős részét a Mikulás-figurák adják - 821 tonna, vagyis fejenként kevesebb mint 10 dekagramm.
Az éves fogyasztás 2,2 milliárd forint értékű, ebből 1,2 milliárd forint értékben kifejezetten Mikulás-figurát vásárolnak a fogyasztók, akik klasszikus, vagy játékkal kiegészített Mikulás-csomagra 550, míg egyéb csokifigurákra, illetve adventi naptárakra 220 milliót költenek - közölte Sántha Sándor.
Az Édességgyártók Szövetségének elnöke hangsúlyozta: 2007-ben megfordult a tendencia, az eladott figurák több mint fele valódi csokoládéból készült, és nem tejbevonómasszából. Sánta Sándor elmondta: a statisztikai adatok szerint 2007 karácsonyán eladott az eladott termékek 58 százaléka, azaz 479 tonna, értékének pedig 76 százaléka, vagyis 1,7 milliárd forint a valódi csokoládéból készült termékekből származott.
Nem lesz sokkal drágább
Jelentősen megemelkedtek az édességek előállításának költségei, mivel két éve tartósan magasak az alapanyagárak, a kakaó például drasztikusan drágult - mondta a szövetség elnöke. Hozzátette: mivel rendkívül erős a verseny az árérzékeny piacon, hogy idén csak a 6,5 százalékos infláció alatti mértékben emelték áraikat.
A pénzügyi válság hatására az utóbbi hónapokban az alapanyagok árai stabilizálódtak, vagy éppen csökkenni kezdtek, hiszen minden gyártó attól fél, hogy a recesszió idején a nyakukon maradnak a készletek. Ez a folyamat egyelőre nem fog meglátszani az édesipari termékek árán, hiszen még az utóbbi két évben olyan magas volt az árszínvonal, hogy a mostani csökkenés csak "szimbolikus" - fogalmazott Sánta Sándor.A jómódúak a reformkorban már Magyarországon is állítottak karácsonyfát, és elterjedőben volt a szaloncukor is. A tehetős polgárok házainak fogadószobáit - francia mintára - szalonnak kezdték nevezni, ahol általában cukorka is várta a vendégeket. A szaloncukor őse a francia fondant-cukor volt, amelyről már XIV. századi feljegyzésekben is említést tettek.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy ez az édesség hogyan került Magyarországra: egyes források szerint egy francia cukrász vitte a receptet Németországba, később onnan jutott át hozzánk, mások szerint azonban már török édességkészítők is állítottak elő ehhez hasonló finomságot.
Annyi bizonyos, hogy Magyarországon a XIX. század elején már készültek fondant-alapú cukorkák, amelyek idővel felkerültek a szalonban felállított karácsonyfára is, a habcsókok, mézeskalács figurák, az alma és dió mellé.
Csokoládékészítéssel először a gyógyszerészek, majd a cukrászok foglalkoztak Európában. Csokifigurákat először angol és belga mesterek készítettek. Magyarországon 1934-ben készültek el az első ilyen, formába öntött édességek, amelyeket kezdetben még porcelánszerű cukormáz bevonattal láttak el.
Az elmúlt néhány évben egyre többen vásárolnak tejbevonómasszából készült figurák helyett valódi csokoládéból öntött finomságokat. Az előbbiek ára ugyan jóval alacsonyabb, mint az igazi csokifiguráké, kakaóvaj helyett olcsóbb növényi zsírokkal készülnek