Jó esetben csak pár tízezerrel fog nőni a munkanélküliek száma a válság következtében - mondta az InfoRádiónak Adler Judit, a Gazdasági Kutatóintézet (GKI) munkatársa. Hozzátette, az elbocsátottak száma nőni fog. Egy részük nyugdíjba megy, mások nem jelentkeznek be a munkanélküli nyilvántartásba, és talán új munkahelyek is keletkeznek.
A GKI a 2009-es foglalkoztatás-csökkenést legjobb esetben egy-két százalékra becsüli, de reálisabbnak tartja a három százalékot. Ha a válság terjedni kezd a reálszféra berkeiben, akkor könnyen elképzelhető, hogy több vállalat is csoportos leépítésekbe kezd - figyelmeztetett Adler Judit.
Mint mondta, a lakossági fogyasztás szűkülésével és a költségvetési megszorításokkal párhuzamosan a kereslet csökkenésével is számolni kell, így több iparágban is kevesebb foglalkoztatottra lesz szükség.
Eddig elsősorban az autó- és az építőiparról beszéltek, amelyeket érzékenyen érint a válság. Ehhez csatlakozhat az elektronikai, a szórakoztató- és a háztartási ipar, mivel ezek az ágazatok is olyan termékeket állítanak elő, amelyeknek a megvásárlását el lehet halasztani - mutatott rá a kutató.
Kiemelte, hogy ha csökkennek a reálkeresetek, az szétterítheti a válságot az egész gazdaságban. A legveszélyeztetettebb réteg a negyvenöt éven fölöttiek tábora, de most a harminc évnél idősebbek sincsenek olyan biztonságban, mint eddig, ők is könnyen elveszíthetik a munkahelyüket - fejtette ki Adler Judit.
Ez ellen próbálkozik egy alap létrehozásával védekezni a kormány, amely támogatja a cégeket. Ez azonban csak akkor hatékony, ha a válság nem húzódik el túlságosan. Pár hónapos, féléves áthidaló segítségnyújtás képzelhető csak el, hosszabb távon ez nem működik - jegyezte meg a GKI munkatársa.
Hanganyag: Panulin Ildikó