Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint 50 százalék esélye van annak, hogy Magyarország soron kívül bevezethetné az eurót, ha kérné. Csányi Sándor a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában azt mondta, akár soron kívül, minden feltételt elfogadva be kell jutni az eurózónába. A költségvetési kiadások és a munkát terhelő járulékok csökkentése mellett ugyanis az árfolyam-stabilitás a legfontosabb a válságban, ez pedig a közös fizetőeszköz átvételével teremthető meg.
Hasonlóan nyilatkozott a napokban a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke is. Wáberer György szerint a cégeknek nagyon nehéz tervezniük ilyen ingadozó árfolyam mellett.
Egy európai uniós tagállam csak a négy maastrichti kritérium teljesítésével kérheti a közös fizetőeszköz átvételét. Eszerint a költségvetés hiányának 3 százalék alatt, az államadósságnak pedig a bruttó hazai termék (GDP) 60 százaléka alatt kell lennie, az infláció legfeljebb 1,5 százalékkal, az államkötvények hozama pedig 0,2 százalékkal lehet magasabb, mint a három legjobban teljesítő uniós országé. Veres János pénzügyminiszter szerint ettől nem lehet eltérni.
"Világos szabályrendszer van az EU-n belül. Amíg ez nem változik meg, addig valaki kérheti, amit szeretne, de a szabályrendszer nem teszi lehetővé, hogy ezt elfogadják. Magyarország esetében nem először merült már fel ez, többször tárgyaltunk erről" - jelentette ki a pénzügyminiszter.
Magyarország első uniós biztosa viszont úgy véli, az Európai Unió mindent megenged, amihez a tagállamok hozzájárulnak. Balázs Péter az InfoRádiónak azt mondta: számos példa mutatja, hogy a tagországok hozzájárulásával egy-egy állam felmentést kapott bizonyos uniós szabályok teljesítése alól.
"Van-e lehetőség? Persze, hogy van. Mindenre van lehetőség. A dolognak van érzékeny politikai pontja. Például az, hogy mindazok, akik benne vannak az euróövezetben, végigmentek egy nehéz, rögös úton, és nehezen tudnák otthon elmagyarázni a saját lakosságuknak, hogy most egyszerre, hirtelen miért engednének be másokat egy oldalajtón, könnyebb feltételekkel" - fogalmazott a korábbi biztos.
Balázs Péter szerint mindezek alapján nem valószínű, hogy Magyarország soron kívül átveheti az eurót. Így látja a Kopint-Tárki vezérigazgatója is. Palócz Éva azt mondta: a válság az euróövezetet is megrázta valamelyest, Brüsszel pedig nem akarja Magyarországgal tovább gyengíteni a közös fizetőeszközt használók pénzügyeit.