A gazdasági miniszter az InfoRádiónak elmondta: Magyarország végre tud hajtani egy érdemi gazdaságélénkítési programot, ezért a következő napokban jelentős gazdaságélénkítő és növekedést serkentő csomagot jelent be.
Ehhez rendelkezésre áll az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként 30 milliárd euró, bár hozzátette: az eredetileg nyugodtabb és növekedőbb időszakra tervezett programot az unióval konzultálva olyan irányba módosítják, hogy az a most felmerülő problémákra, vagyis a vállalkozások finanszírozásának szűkülésére, a kevesebb forrásra, a szűkülő piacokra és a növekvő munkanélküliségre megoldást nyújtson.
Bajnai Gordon szerint a pénzügyi és az azt követő gazdasági válság miatt jelentősen lelassul a világgazdaság és recesszió lesz Európában. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország kevesebb terméket tud majd eladni és kevesebb hitel áll majd a vállalkozások rendelkezésre. Ezen felül a rosszabbodó gazdasági helyzetre a magánszféra várhatóan elbocsátásokkal és gyárbezárásokkal fog reagálni.
A Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank által Magyarországnak nyújtott 20 milliárd eurós hitelről elmondta: ez elég kell, hogy legyen arra, hogy Magyarországon elháruljon az egész világban zajló pénzügyi válság.
Kéne az euró
Az biztos, hogy minél előbb vezetik be Magyarországon az eurót, annál jobb - hangsúlyozta Bajnai Gordon, aki azonban hozzátette: még nem tudni, mikor lépünk be az uniós pénznem bevezetésének előszobáját jelentő ERM II. árfolyamrendszerbe.
Erről csak a Magyar Nemzeti Bankkal egyeztetve jövő év elején születhet döntés - hangsúlyozta a gazdasági miniszter, aki úgy fogalmazott: meg kell várni, merre áll be az iránytű a vihar leülése után, és az iránytű szerint kell tovább haladni.
Egyelőre nem lehet megmondani, középtávon hogyan alakulnak majd a maastrichti kritériumokban szereplő mutatók - tette hozzá Bajnai Gordon.
Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételrendszer között szerepel, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékkal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagindexét. Kritérium az árfolyamok stabilitása is és az, hogy a költségvetési deficit nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál, az államadósság pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát. Ez utóbbi alól van kibúvó, ha az államadósság mértéke folyamatosan csökken.
Hanganyag: Kaputa Júlia