Miközben a kormányok és a nemzetközi intézmények további lépéseket fontolgatnak a hitelszféra megtámogatására, a válság átterjedt a reálgazdaságra. A részvényesek immár amiatt aggódnak, hogy mely cégek fogják vissza a termelést és kezdenek elbocsátásokat a visszaeső eladások és a hitelek elapadását követő pénzszűke miatt.
A múlt héten az olyan globális márkák is komoly veszteségeket szenvedtek el, mint a Samsung, a Sony, a Peugeot Citroen és a Toyota, a következő öt napban pedig az újabb keletű szóhasználattal élve további "vérengzés" van kilátásban a börzéken.
A JP Morgan csoport londoni elemzői a jelentősebb gazdaságok "mély és szinkronban zajló" recessziórája számítanak, és prognózisuk szerint éves szintre átszámolva egy százalékkal zsugorodhat a világgazdaság. A befektetők eddig abban reménykedtek, hogy Kína, India, Brazília, Oroszország és más feltörekvő piacok növekedési pályán tarthatják a globális gazdaságot.
Az amerikai FED bank szerdán várhatóan 1 százalékra csökkenti a kamatlábat - ezzel négy éve nem látott szintre esne a kamatszint.
Csütörtökön pedig a legutóbbi negyedév GDP adatait várják - elemzések szerint az amerikai gazdaság az elmúlt három hónapban fél százalékkal zsugorodott. A múlt héten elhangzott hasonló brit adat sokkolta a befektetőket.
Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap vasárnap elviekben megegyezett egy 16,5 dolláros hitel folyósításáról, amellyel az acélárak zuhanása miatt megroggyant exportőr országot mentenék ki. Egy magyar kormányközeli forrás azt mondta a hírügynökségeknek, hogy a héten Budapest is megállapodást ír alá egy IMF készenléti hitelről. A JP Morgan szerint Magyarország további tízmilliárd dollárhoz juthat, és az Európai Központi Bank ötmilliárd eurójával együtt ez elegendő lesz a hitelek törlesztésére. A UBS bank szerint ugyanakkor az IMF további költségvetési szigorításokhoz kötheti a hitel folyósítását.