A köztársasági elnökhöz és az Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége annak érdekében, hogy az országgyűlési döntés ellenére Magyarország ne térjen át az egységes agrártámogatási rendszerre. Jakab István gazdaköri elnök, a Fidesz országgyűlési képviselője az InfoRádiónak elmondta: az ágazat nem készült fel a változásra, a földtulajdon rossz kezekbe kerülhet, ráadásul 2013-ban az unió egy még újabb támogatási rendszerre tér át, amit érdemes lenne megvárni.
Az Egységes Mezőgazdasági Támogatási Rendszer egyik része egy regionális támogatás. Ezt a regisztrált gazdálkodók alanyi jogon kapják meg. Emellett egy kiegészítő támogatásban is részesülnek, mindenki egyéni módon attól függően, hogy a bázisévben, 2006-ban mekkora támogatást kapott.
Ennek alapján a gazdálkodó 2013-ig pontosan tudni fogja, hogy egy adott évben mennyi pénzt kaphat. Így a támogatás lényegében függetlenné válik attól, hogy ki mit termel. Azt a piac határozza meg. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint a gazdálkodók az új rendszer bevezetésével stabilabb birtokviszonyokra, a fogyasztók pedig biztonságosabb, egészségesebb és olcsóbb mezőgazdasági termékekre számíthatnak.
Gráf József másik érve az új rendszer mellett az, hogy az unió régebbi tagállamai és két újonnan csatlakozott ország is ezt alkalmazza. Márpedig a támogatás alapját általában ezekre szabják, ezért érdemes Magyarországnak is közéjük kerülnie.
Az agrártárca szerint az egységes agrártámogatási rendszer mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek előnyt jelent, mert mindkét fél érdekelt a hosszú távú bérleti szerződésben. Ezen kívül a jogosultság növeli a föld értékét, amivel a 2011-es földpiaci nyitás után a külföldi befektetők is számolnak majd. A támogatási rendszerben a nemzeti tartalék képzésével rendezhető a fiatal gazdák és a mezőgazdasági termelésbe újonnan belépők helyzete is - állítja a minisztérium.
Hanganyag: Herczeg Zsolt