Nem kell tartani a bankválságtól Magyarországon, a valutaválság valószínűsége ugyanakkor már nagyobb - mondta a mostani helyzetről Bokros Lajos. Az egykori pénzügyminiszter úgy vélte: nem csoda, hogy a forint nyomás alatt van, hiszen az elmúlt évek kormányzati gazdaságpolitikája hiteltelen.
A oortfolio.hu utánajárt, hogy mit okoztak az elmúlt 20 évben a nagyobb fejlődő piaci valutaválságok az érintett országok tőzsdéin, és azt találta, hogy átlagosan 71 százalékos zuhanás következett be az előző csúcshoz képest. A BUX már közel jár ehhez a teljesítményhez, de ne feledjük: az a részvény, amelyik csúcsához képest esett 90 százalékot, tulajdonképpen esett 80 százalékot, és utána még lefeleződött...
Az 1990-es évek első nagy fejlődő piaci országválsága a mexikói válság, vagyis a peso válság volt, melyet a felelőtlen gazdaságpolitika váltott ki. Az 1994-es választási évre készülve a kormány erősen túlköltekezett, melyet pesoban kibocsátott, de dollárhoz indexált kötvényekkel finanszíroztak. Mindeközben a korrupció hihetetlen mértéket öltött az országban, ami fegyveres konfliktusokhoz, kvázi polgárháborúhoz vezetett.
A tőzsde a maximumáról 49 százalékot zuhant, de ezt követően a mélyponttól számítva alig egy éven belül újra történelmi csúcsot döntött.
Jönnek az oroszok...
Mire a fejlődő piaci befektetők kiheverték a mexikói válság hatásait, megérkezett az orosz válság. A kiváltó ok a gigantikus költségvetési hiány, a helytelen monetáris politika, a dollárhoz rögzített rubel árfolyam és a mérhetetlen korrupció volt, aminek egyvelege a tőzsdén a csúcsponthoz képest 93 százalékos zuhanást okozott. A felállás nagyon hosszú volt, az RTS indexnek 6 hosszú évébe telt, mire újra csúcsra küzdötte magát.
Az amerikai kontinens alig felejtette el a mexikói válságot, a világ pedig még az oroszt nyögte, amikor jött a következő: az ezredfordulón Argentínáért jött el a kaszás. A kiváltó ok természetesen itt is a felelőtlen gazdaságpolitika volt, az ország nem tudott megbirkózni a még a korábbi diktatórikus időkből örökölt hatalmas adóssággal, mivel görcsösen ragaszkodtak a fix árfolyamrendszerükhöz és a kormány folyamatosan túlköltekezett.
Az összeomlás miatt a tőzsde az 1998-ban elért csúcsáról négy éven keresztül szinte folyamatosan, összesen 72 százalékot zuhant, ám ezt követően a felállás gyors volt: a mélypontot követően körülbelül másfél éven belül újabb csúcsot döntött.
Szakadt zakó
A fenti három feltörekvő piaci országválságban a tőzsdeindexek átlagosan 71 százalékot estek. A BUX a 30.118 pontos csúcsához képest a pénteki zárásig már 57 százalékot zuhant, így már közel járunk a "válságteljesítményhez". Az összehasonlítás ugyanakkor ilyen megközelítésben csalóka, ugyanis ha a BUX is 71 százalékot esne a csúcsához képest, az a jelenlegi szintről még 35 százalékos szakadást jelentene.
Ne feledjük, hogy az a részvény, amelyik csúcsához képest esett 90 százalékot, az tulajdonképpen esett 80-at és utána még lefeleződött...