Számos bankár veszítette el az állását az elmúlt hetekben, hónapokban. Mivel jelenleg sehol nincs szükség hitelközvetítőkre, sokuk nem is számíthat arra, hogy a közeljövőben elhelyezkedik.
Ennek ellenére sokan vannak, akik mostanában nem nézik túl jó szemmel a befektetési bankárokat, az általános vélekedés ugyanis az, hogy ők okolhatók a már világméreteket öltött pénzügyi válság miatt, amely már a reálgazdaságban is érezteti hatását.
Egyes szélsőséges vélemények szerint a bankárok túlzott kockázatvállalása okozta a problémát, amelynek következményeit azonban az egész világnak viselnie kell.
De vajon kell-e sajnálnunk a bankárokat? Az angol Allister Heath, a londoni City AM magazin szerkesztője az érintettek hibáira koncentrál, furcsállva az emberek közönyösségét, amikor fittyet hánynak a horribilis végkielégítésekre, amelyeket a bukott bankárok vesznek fel.
Rámutatott: ezek az emberek hatalmas hibákat követtek el, olyanokat, amelyekkel nem csak maguknak, hanem mindenkinek ártottak. Romba döntöttek évszázados pénzintézeteket, csak a londoni Lehmann Brothersnél négyezren veszítették el a munkájukat.
A bankárok mohóságáról számol be Ed How, aki öt évet töltött el az egyetemi évei után a Deutsche Banknál, ám 2002-ben elhagyta a céget, és egy magániskolában vállalt tanári állást. Mint mondta, a bankárok álma az, hogy 40 évesen nyugdíjba menjenek.