Az Európai Unióban átlagosan 10 százalékkal drágultak az élelmiszerek, Magyarországon az éves áremelkedés 12 százalék körül volt. Az árak további növekedését idézheti elő a bioüzemanyagok iránti növekvő kereslet, a Föld népességének növekedése, a kőolaj magas világpiaci ára, tőzsdei spekulációk, valamint a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák és megváltozott éghajlati viszonyok miatt fellépő terméskiesés.
Az éhezők száma ennek hatására a világon 925 millió főre nőtt. Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke becslése szerint Magyarországon körülbelül 100 ezer ember éhezik, de 5-600 ezer azoknak a száma, akik nem jutnak elegendő mennyiségű ételhez.
Mária Kadlecikova, a FAO regionális képviselője szerint ez a szám azért mondható meglehetősen jónak, mert Magyarországon még mindig nagy szerepe van a háztáji gazdálkodásnak.
Az Agrár Európa Tanácsadó Iroda vezetője hangsúlyozta, hogy Magyarországon a klímaváltozás hatására gyakoribbak lehetnek az aszályok és az árvizek, eddig Afrikában előforduló betegségek és kórokozók jelennek meg, és olyan hidegtűrő és csapadékkedvelő kultúrnövények termelése szűnhet meg, mint például a burgonya. Tóth Péter elmondta: a mezőgazdasági- és energiaárak növekedésének legnagyobb vesztese az élelmiszeripar, emellett megfigyelhető a hazai élelmiszerpiac zsugorodása is.
Tóth Péter úgy véli, problémás, hogy Magyarországnak van nemzeti éghajlatváltozási, de nincs agrárstratégiája; ráadásul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére mostanáig az unióban is csak irányelvek születtek, rendeletek nem.
Mária Kadlecikova kiemelte, hogy idén júniusban 181 ország küldöttei vettek részt a római élelmezési csúcson, ahol a résztvevők több megoldási javaslatot tettek a helyzet kezelésére. "A rövidtávon megvalósítható elképzelések között szerepel, hogy a rászoruló országokat vetőmaghoz, műtrágyához és üzemanyaghoz kell juttatni. Közép-és hosszútávon pedig a mezőgazdasági befektetés-ösztönzésre kell fektetni a hangsúlyt. Ez alatt azt értem, hogy előtérbe kell helyezni a magasabb szintű élelmiszerbiztonságot, az öntözést minél szélesebb körben el kell terjeszteni, és a raktározási kapacitásokat bővíteni kell" - hangsúlyozta.
Az október 16-i Élelmezési Világnap alkalmából a Magyar Élelmiszerbank Egyesület holnap útjára indítja a III. Magyar Adománykonvojt, hétvégén pedig lakossági élelmiszergyűjtést szerveznek az egyik hipermarketlánc áruházaiban.