Biztonságban a bankközi hitelek az eurózónában

InfoRádió / MTI
2008. október 13. 06:38
Közös akciótervben állapodtak meg az eurózóna tagállamai a pénzügyi válság ügyében, a Párizsban tartott tanácskozáson. A találkozót kezdeményező Nicolas Sarkozy francia államfő azt mondta: az összehangolt cselekvési terv lényeges eleme a bankközi hitelek állami garantálása 2009 végéig, valamint szükség esetén a pénzintézetek részleges és átmeneti államosítása. Várhatóan még a piacnyitás előtt bejelenti a brit kormány minden idők legnagyobb bankmentő csomagjának részleteit.

Az eurózóna országainak politikai vezetői közös akciótervben állapodtak meg a pénzügyi válság leküzdésére, melynek lényege a bankközi hitelek állami garantálása és szükség esetén a bankok újratőkésítése a banki csődök megakadályozására - jelentette be vasárnap Nicolas Sarkozy francia elnök, aki az Európai Unió soros elnökeként kezdeményezte a 15 ország vezetőinek találkozóját

A politikai vezetők nem döntöttek olyan egységes, az eurózónát érintő bankmentő csomagról, mint a 700 milliárd dolláros Paulson-terv vagy a 250 milliárd fontnyi brit program, hanem az elfogadott nyilatkozatnak megfelelően minden kormány azonnali hatállyal maga dönt az országában szükséges intézkedésekről. A részletes terveket hétfőn jelentik be.

Sarkozy hozzátette: "az akcióterv a válság minden dimenzióját kezeli". Az intézkedéseket az eurócsoport országai 2009. december 31-ig érvényesítik.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy az akcióterv véget fog vetni a piacok túlzó pesszimizmusának. Úgy vélte, hogy az összehangolt akcióterv megfogalmazása a piacok bizalmának fokozatos helyreállítása miatt volt lényeges.

Az összehangolt intézkedéssorozat legfőbb ihletője Nagy-Britannia, amely ország egyébként nem tagja az eurócsoportnak. A brit terv, amely szerint a kormány többségi tulajdonba venné a legnagyobb brit bankokat és garantálná a bankközi hiteleket a pénzügyi szektor összeomlásának megakadályozása végett, lehet a megoldás a teljes eurózóna számára is.

A jelenlegi válság középpontjában a bankközi piac lebénulása áll, ugyanis a csődtől való félelem miatt a bankok között egyszerűen leállt a hitelezés. A bankok a vállalatoknak és a lakosságnak is egyre nehezebben nyújtanak kölcsönt, s ez a teljes gazdasági és pénzügyi rendszert lebéníthatja. Az eurózóna kormányai ezért arról döntöttek, hogy garantálják a bankközi hiteleket és minden szükséges intézkedést megtesznek minden olyan bankcsőd elkerülésére, amely az egész pénzügyi rendszert fenyegetné, "beleértve az újratőkésítést is", azaz átmenetileg a részleges államosítást.

Az eurót használó országok állami vezetőinek elsődleges célja az volt, hogy a piacok és tőzsdék hétfői nyitása előtt összehangolt stratégiát jelentsenek be a pénzügyi válság leküzdésére. Azt remélik, hogy ez elég hatékonynak bizonyul ahhoz, hogy megakadályozza a tőzsdék múlt héten tapasztalt folyamatos zuhanásának folytatódását.

Az akciótervet az Európai Unió állam- és kormányfői is megvitatják szerdán és csütörtökön brüsszeli csúcstalálkozójukon. A francia elnök jelezte: az Európai Unió fel fogja kérni az Egyesült Államokat - ahonnan a válság elindult - egy a "nemzetközi pénzügyi rendszer újraalapítását" célzó csúcstalálkozó megszervezésére. Londonban várhatóan még hétfői a piacnyitás előtt bejelenti a kormány minden idők legnagyobb bankmentő csomagjának részleteit. Az összesen 500 milliárd font értékű terv több lehetőséget teremt a csőd szélére került bankok megmentésére.

Az elképzelések alapján először zártkörű részvénykibocsátást hajtanak végre, majd a le nem jegyzett papírokat a brit kormány veszi át; ezzel akár többségi részesedést szerezhet az állam a brit bankokban. A másik lehetőség az 50 milliárd fontig terjedő költségvetési tőkepótló keret közvetlen igénybevétele; ennek fejében szavazati jogot nem, de osztalékelsőbbségi részvényeket kapna az állam.

Hétvégi londoni sajtóértesülések szerint a terv végrehajtásának idejére felfüggeszthetik a kereskedést a Londoni Értéktőzsdén, azt azonban a börze vezetői nem támogatják.

60 ezer állás veszélyben a Cityben

Több mint 60 ezer befektetési banki állás szűnik meg a londoni Cityben az idén és jövőre a súlyos pénzügyi válság miatt; a banki munkahelyek száma ezzel a tíz évvel ezelőtti szintre zuhan vissza - jósolta hétfőn megjelent friss előrejelzésében az egyik legnagyobb független londoni gazdaságelemző ház.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) azzal számol, hogy 2008-ban 28 ezerrel, jövőre további 34 ezerrel csökken a banki alkalmazottak száma a londoni pénzügyi központban, ahol tavaly még átlagosan csaknem 353 ezren dolgoztak úgynevezett City típusú befektetési banki munkakörökben.

A ház szerint a legsúlyosabban érintett befektetési banki szektor a vállalati finanszírozás lesz, mivel a vállalati egyesülési és felvásárlási tranzakciók iránti kereslet messze a 2007-ben mért csúcs alá zuhan.