A jelenlegi gazdasági recesszióban a legfőbb cél a túlélés, ehhez pedig szinten kell tartani a gazdaságot és meg kell őrizni az ország fizetőképességét - mondta az InfoRádióban Demján Sándor. Szerinte a magyar bankrendszer képes erre, hiszen Európában egyedülálló módon hatalmas, 50 százalékos szabad forrással rendelkezik.
Az üzletember úgy véli: jelenleg Magyarországon kevésbé vannak veszélyben a vállalkozások - ezek legfeljebb az értékük 10-20 százalékát veszítik el, ha időben profilt váltanak -, sokkal inkább az állam van bajban. További veszélyt jelenthet, ha folytatódik a 2002-ben megkezdett illúziókergetés, amikor az állam fedezet nélkül, hitelből biztosította a közalkalmazottak bérének 50 százalékos emelését, illetve a minimálbér adómentessé tételét.
A vállalkozó megjegyezte, ez a legegyszerűbb módja a jóléti rendszerváltásnak. Úgy fogalmazott: ezt a világon mindenhol meg lehetne tenni, csak fel kell venni hozzá a hitelt. Mindezzel csak az a baj, hogy nem működik - fűzte hozzá.
Hangsúlyozta: jelenleg az állami kiadások radikális - több százmilliárd forintos - csökkentésére lenne szükség, amelyre az üzletember még számos lehetőséget lát. Példaként említette, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen egy oktatóra ötödannyi diák jut, mint például a kassai egyetemen, amely nemzetközileg legalább annyira elismert, mint a magyarországi.
El kell felejteni azonban az adócsökkentést és a reálbéremelést. Előbbiről a vállalkozók mondanak le, utóbbiról pedig a munkavállalóknak kell - mondta Demján Sándor, annak ellenére, hogy csütörtöki Országos Érdekegyeztető Tanácson éppen ez utóbbi az egyik követelése a szakszervezeteknek.
Elmondta azt is: a konvergenciaprogramban jövő évre vázolt 2,4 százalékos reálbérnövekedés és 3 százalékos gazdasági növekedés akkor is tarthatatlan lenne, ha a világ dinamikusan fejlődne és 5-6 százalékos bővülést produkálna. Magyarország számára ugyanis a prioritás az adósságállományának csökkentése kell, hogy legyen. Mint mondta, ha optimistán áll a kérdéshez, akkor is legfeljebb 1,5 százalékos gazdasági növekedést vár 2009-ben.
A nemzetközi pénzpiaci válság mintegy másfél éve robbant ki. Az Egyesült Államokból indult, de az egymással szoros kapcsolatban lévő pénzpiacok miatt átterjedt a világ szinte minden pontjára. A válságot az ingatlanhitelezés bedőlése indította el, rengeteg, a hitelek fedezetét biztosító befektetési alap tulajdonosa veszítette el pénzét, a folyamat eredményeként pedig a pénztulajdonosok egyre kevésbé bízzák a hitelintézetekre a tőkéjüket, így a pénzpiacokon forráshiány keletkezett.
A világ tőkepiacainak válsága alaposan megviseli a magyar gazdaságot is. Sok szakember kérdőjelezi meg, hogy a magyarországi gazdasági növekedés idén eléri a 2 százalékot, annak ellenére, hogy korábban még 2,5 százalékos bővüléssel is számoltak. A recesszió a befektetések hozamain és a forint értékén is nyomot hagy, emellett beszűkültek a banki finanszírozási lehetőségek - ami visszafoghatja a befektetéseket - és az exportcikkeink iránti külső kereslet növekedése is jelentősen visszaesett - amely szintén nem kedvez a hazai növekedésnek.
Ha mindezek következtében beigazolódik a szakemberek jelenlegi előrejelzése, akkor a 2009-es év sorrendben a harmadik lesz, amikor 2 százalék alatt marad a növekedés. Eközben az ország stabilitását helyreállítani hivatott konvergenciaprogram még ennél jóval magasabb számokkal, 3 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
Csaba László közgazdász korábban az InfoRádióban egyenesen úgy fogalmazott: vissza kellene vonni a jövő évre vonatkozó költségvetési javaslatot, mert az nem a reális mértékű növekedéssel számolt, így az állam bevételei várhatóan elmaradnak majd a tervezettől.
Hanganyag: Kaputa Júlia