Már most látni lehet, hogy a globális konjunktúra lassulása, a finanszírozási költségek megnövekedése és a hitelforrások mérséklődése lassítólag hat a gazdasági növekedésre - mondta az InfoRádiónak a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, hozzátéve: a végleges előrejelzést csak később fogják elkészíteni.
Király Júlia azonban hangsúlyozta: Magyarországon nem állt le a hitelezés és nem váltak elérhetetlenné a hitelek, tehát jövőre is lesznek beruházások, ebből adódóan pedig gazdasági növekedés.
Az alelnök elmondta: két jelentős kockázattal kell szembenéznie a magyar pénzügyi közvetítőrendszernek. Az egyik a gazdaság lassulásából fakadó kockázatok, például a növekvő munkanélküliség és a beruházások lassulása. Ezek hosszú távon befolyásolják a hitelek minőségét.
Király Júlia szerint a másik kockázat a pénzügyi integráltságunkból fakad: drágulnak és nehezen hozzáférhetővé válnak a hosszú lejáratú források. Ez a likviditási helyzet feszültségének fennmaradását okozhatja.
A magyar pénzügyi rendszer nagyban függ a külső forrásoktól - ezzel meg kell tanulni együttélni, és ehhez meg kell tanulni alkalmazkodni - hangsúlyozta a Nemzeti Bank alelnöke.Európában le lehet hűteni a pánikhangulatot
Már másfél éve tart a pénzügyi válság a világban, és ez az integrált pénzpiacok miatt mindenkit érint - mondta Király Júlia, aki szerint ezért nem lehet elbagatellizálni ezt a problémát.
Hozzátette: Európában a bizalmi válság pánikreakciókhoz vezetett, zuhannak a tőzsdék és megrendül a befektetői bizalom.
Király Júlia szerint bölcsen döntött kedden az európai pénzügyminiszterek tanácsa, hogy betétgaranciát hoz létre, ezzel a bizalmat állítják helyre.
A kérdés most az, hogy mennyire mély a pánik, mennyire nagyok a veszteségek és mikor kell jelentősebb adófizetői pénzeket beáldozni - mondta Király Júlia, aki szerint az Egyesült Államokban egyértelműen bankkonszolidáció zajlik, Európában azonban jobban izolálhatók a veszteségek, és le lehet hűteni a pánikhangulatot.
Arról, hogy a kormány 6-ról 13 millióra emelné a biztosított banki betétek értékét az Országos Betétbiztosítási Alapnál (OBA), a Nemzeti Bank alelnöke elmondta: ez is adófizetői pénzből történne, nem pedig a bankok teljesítenének pótbefizetést az alapba.
Az OBA vagyona 60 milliárd forint, ez a biztosított betétállomány egy-másfél százaléka - mondta Király Júlia, aki szerint ez az európai gyakorlat. Ha megnő a biztosított betétminimum, akkor az OBÁ-nak is banki pótbefizetésekből meg kell növelni vagyonát - hangsúlyozta.
A betétbiztosítás nem arról szól, hogy kifizessük a betéteket, hanem arról, hogy megakadályozzuk a pánikot. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy amennyiben egy banknál baj van, akkor ne fizetnék ki a betéteket - tette hozzá.
Hanganyag: Kaputa Júlia