Európának pótlólagos szállítási útvonalakra van szüksége, és az, hogy a gázvezeték kihez tartozik, másodlagos kérdés - fejtette ki Hernádi Zsolt hétfőn Bécsben gazdasági újságírókkal zárt körben folytatott sajtóbeszélgetésen.
Megítélése szerint az Európát a Kaszpi-tengeri és közel-keleti lelőhelyekkel összekötni hivatott Nabucco-beruházás előkészítése az OMV osztrák olaj- és gázipari konszern irányításával remekül halad, és előrébb tart, mint a Déli Áramlat. (A MOL mindkét vállalkozásban érintett.)
A kettő közötti lényeges különbséget azonban abban látja, hogy a Nabuccóhoz egyelőre még egyetlen olyan ország sem csatlakozott, amely gázt tudna táplálni a vezetékbe - márpedig "egy üres cső meglehetősen drága mulatság".
Mint fogalmazott, a projekt akkor válhat majd igazán realitássá, ha megfelelő mennyiségű gáz folyik rajta keresztül. Az orosz mezők mellett közép-ázsiai, középtávon akár iráni források is szóba jöhetnek. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen Európa ellátási biztonságát, szerinte valakinek - akár az Európai Uniónak, akár egy vállalatnak - vállalnia kellene a kockázatot a termelők és beszállítók viszonylatában.
Az egyesek szemében vetélytársnak tekintett Déli Áramlat előnyét a jelenlegi szakaszban azzal érzékeltette, hogy a közép-európai térség - de különösen Kelet-Európa - olyan infrastruktúrát örökölt, amelyben minden vezeték keletről nyugatra halad, tehát a tranzitkockázat gyakorlatilag kiszűrhető az orosz vezeték esetében.
Hernádi Zsolt megerősítette a MOL-nak azt a szándékát, hogy még az idén további száz benzinkutat vásárol Ausztriában. Közölte, hogy a magyar cég az OMV-nál is érdeklődött, hiszen az osztrák konszern töltőállomásokat készül eladni, de választ még nem kapott. Tájékoztatója szerint a cél az, hogy a MOL 5-10 százalékos piaci részesedést szerezzen az ausztriai kiskereskedelmi hálózatban.