Alacsony a foglalkoztatási arány Magyarországon, a munkaviszonyban állók közül pedig több mint egymillióan minimálbéren vannak bejelentve, holott valójában csak harmaduk él minimálbérből. Nyolcszázezer rokkantnyugdíjas van az országban, miközben az ötmilliós Szlovákiában mindössze ötvenezer, a hazai kisvállalkozások ötven százaléka pedig papíron veszteséges. Az adómorál is rossz - vázolta az ország gondjait Vámosi-Nagy Szabolcs a Deák Ferenc Közéleti Klub Az elsikkadt adóreform címmel megrendezett vitaestjén.
Az Ernst and Young pénzügyi igazgatója az adózók szemléletváltozása mellett fontosnak tartana több változtatást is. Számos adót meg kellene szüntetni, mert fölöslegesen bonyolítják a rendszert. Szerinte a fogyasztást terhelő adókat kellene jobban erőltetni, azokat ráadásul jobban lehet ellenőrizni is. Hiányzik az értékalapú egységes ingatlanadó is, viszont a jövedelmeket terhelő adókat csökkenteni kellene.
Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy ha jövedelemadót nem is fizet mindenki, fogyasztási típusú adót igen, ezért az áfát kellene emelni, habár erre nem lát sok esélyt. Mint mondta, egyrészt politikai okokból, másrészt pedig a konvergenciapályán való megmaradás miatt a gazdaságélénkítés ezen módja föl se merülhet a döntéshozók részéről, akik elvetették a szociális kiadások felülvizsgálatát is.
Barcza György, a K&H bank vezető elemzője arról beszélt, hogy körülbelül a gazdasági növekedés felével lehet csökkenteni az adóterheket: ha tehát két százalék a növekedés, az egyszázalékos csökkentést enged meg - ez pedig nagyon lassú. Hangsúlyozta: a nagyobb fejlődésnek ára van.
"Ahhoz, hogy gyorsabban menjünk, csökkenteni kell a kiadások reálértékét, és az nagyon fájdalmas lesz. Még nem ment át a köztudatba, hogy ha így haladunk, később sem lesz jobb, később sem lesz könnyebb, sőt valószínűleg rosszabb lesz" - figyelmeztetett Barcza György.
A túladóztatás csökkentésének szükségességében és abban, hogy a szociális juttatások kizárólag rászorultsági alapon járjanak, a szakértők egyetértettek.Az adó nem csodaszer
Barcza György megjegyezte: Szlovákia tavaly hagyta le Magyarországot, a balti államok most, tíz év múlva pedig Románia és Bulgária is lehagyja - ez a veszélye annak, ha most nem teszünk semmit az ország gazdasági fejlődése, versenyképességének javítása érdekében.
A K&H bank elemzője szerint ötéves programban kellene rögzíteni, hogy hosszú távon mi a cél az összadóterhelésben. Hozzátette: már sok ilyen adóváltoztatásnak indultunk neki, "de valahogy mindig elcsúszott a dolog". Õ ráadásul most sem lát haladást, ennek pedig szerinte a hosszú távon gondolkodó makroszemlélet hiánya az oka. Ahhoz, hogy valóban felzárkózási pályára álljon az ország, kell egy kezdősebesség, de az évi egy százalék ehhez kevés - hangsúlyozta Barcza György.
Vámosi-Nagy Szabolcs nem nevezte reformnak a kormány adóterveit - reformra egyébként szerinte nincs is szükség. Struktúraváltozásra és a terhek csökkentésére azonban lenne - hangsúlyozta az Ernst and Young pénzügyi igazgatója, az APEH volt elnökhelyettese.
Szerinte azonban most nem várhatóak szerkezeti módosítások, egyszerűsítések a körülbelül ötven adónemet magában foglaló adórendszerben. Fontosnak tartotta ugyanakkor azt is kiemelni, hogy még a markáns adócsökkentéstől sem lehetne azonnali eredményt várni. "Magyarországon az adóhoz valami csodaváró hangulat fűződik. A politika is fölkapta, ki ennyi kulccsal, ki annyi kulccsal hirdette magát. Az adó nem csodaszer!"
Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke az adóváltozások várható hatásáról azt mondta: a személyi jövedelemadó változásai nem a lakosság legrászorultabb rétegei számára jelentenek könnyebbséget, mert az egymillió-hétszázezer forint körüli-alatti jövedelmek esetében nem lesz érzékelhető változás.
A vállalkozások esetében pedig pluszterhek jelentkeznek majd. "Pluszteher jelenik meg a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulással. Ez azoknál a vállalkozásoknál, akik nem tudják bevételi oldalon megteremteni ennek a fedezetét, csökkenteni fogja az adómentes természetbeni juttatások mértékét. Ezzel pedig végső soron a munkavállalók járnak rosszabbul" - figyelmeztetett.
A konkrét tervekkel kapcsolatban a szakértők még megállapították: a munkabérek terheinek ötszázalékos csökkentése nem ösztönöz a feketefoglalkoztatás megszüntetésére, és arra sem elég, hogy fedezetet biztosítson a munkahelyteremtésre.
Hanganyag: Szabó Zsuzsa