Munka helyett a kocsmába mentek a csődbe jutott bank dolgozói

Infostart
2008. szeptember 18. 10:30
A Lehman Brothers csődje a bank londoni alkalmazottait is gyorsan elsodorta. Hétfő reggel sokan még reménykedve mentek be munkahelyükre, de már a telefon és az internet sem működött. 11-kor már csak azok voltak egykori irodáikban, akik a kocsmák kinyitására vártak. Egy szemtanú beszámolójából az is kiderül, hogy felesleges könnyeket hullatni, mivel "a kirúgottak többsége iszonyú pénzeket keresett, sokszor többet, mint amennyit más szektorokban az emberek egy életen át összegüriznek."

A mostani megacsődről és az azt követő elbocsátási hullámról rengeteg hír és tudósítás érkezik, arról azonban nem sokat hallani, hogy maguk az érintettek miképpen élik meg a súlyos megrázkódtatást. A portfolio.hu egy olyan londoni elemző helyszíni jelentését közli, aki testközelből látta, miként kerülnek utcára a londoni City banki alkalmazottainak ezrei.

A neve elhallgatását kérő londoni szemtanú az alábbi elgondolkodtató tudósítást küldte Magyarországra:

"Ami a Lehmant és az egész szektort illeti, mit is mondhatnék... Nyilvánvalóan az egész környezet rendkívül volatilis most, és a legtöbbünkben van egy olyan érzés, hogy történelmi időket élünk.

Vannak barátaim a Lehmannál, és igencsak furcsállottam, hogy sokan még mindig reménnyel telve mentek be hétfőn a céghez, és alaposan meglepődtek, amikor arra kérték őket, pakolják össze a holmijukat. Az egész épületet kiürítették, aztán az emberek vagy haza indultak, vagy a kocsma felé vették az irányt.

Kívülállóként - és úgy, hogy egyáltalán nem vagyok szentimentális, amikor az öldöklő versenyben lévő szektorunkról beszélünk - az első gondolatom a Lehman-sztoriról az volt, hogy ennek milyen hatása lesz a pénzügyi piacokra, a gazdaságra és végső soron a munkaerő-piacra.

Az utca tömve van a Bear Stearnstől, a JPMorgantől, a Lehmantól elbocsátott emberekkel, akikhez hamarosan csatlakozhatnak a Merrill Lynch, a Bank of America, stb. ex-dolgozói is, és ott vannak még a lelkes friss diplomások ezrei - ők alaposan megnehezítik az elhelyezkedést mindenki számára.

Személy szerint igyekszem pragmatikus maradni és elkerülni a felesleges érzelmességet. Azért ne felejtsük el, hogy a kirúgottak többsége iszonyú pénzeket keresett, sokszor többet, mint amennyit más szektorokban az emberek egy életen át összegüriznek. Ezért aztán azt állítani, hogy ez már a világ vége, vagy hogy olyan, mint a halál, egyszerűen nonszensz.

Mindenki tisztában van a szektor durva természetével, ugyanúgy ismerik a kockázatait, mint az előnyeit. Ezen kívül azt kell mondanom, a Lehman bukásához nagyban hozzájárult a bank indokolatlan arroganciája és túl nagy egója, ellentétben például a Merrill-lel és társaival. A Lehmant éppen most írják fel az áldozatok listájára, és hamarosan az egész sztorit a történelem részeként tanítják majd az iskolákban, mint az LTCM-et, a Salomont, a Beart és a többit."