A 2008-as átlagos béremelés 6,7 százalék volt a versenyszférában, míg az inflációs előrejelzés 6,3 százalék, így növekedett a reálbér - közölte az InfoRádióval a Hay Group munkatársa.
Jakabos Tünde a tanácsadó cég felmérése - amely során közel 400 vállalatot kérdeztek meg - alapján elmondta: a következő esztendőre a béremelés mértéke alacsonyabb, 5,9 százalékos lesz, de az infláció is kisebb lesz várhatóan.
Jelentős eltérés nincs a munkavállalói kategóriák között, egy százalékon belül mozog a béremelés mértéke - emelte ki a Hay Group munkatársa. Hozzátette: az alacsonyabb kategóriákban volt magasabb a fizetésemelés, valamint a szakértőknél tapasztaltak kiugrást, míg a vezetőknek, felsővezetőknek alacsonyabb béremeléssel kellett beérni.
Jakabos Tünde hangsúlyozta: továbbra is a pénzügyi terület a legjobban fizető ágazat, de jól lehet keresni a gáz- és olajipari vállalatoknál, illetve a információs és kommunikációs technológiával foglalkozó cégeknél is.
A legkevésbé megfizetett területnek a műszaki számít, bár várható változás, de nem szabad elfelejteni, a termelési területeken a külföldi befektetőnek az az elsődleges célja, hogy alacsony szinten tartsa a költségeket, így ugrásszerű növekedésre nem lehet számítani a bérek tekintetében - vélekedett.A Hay Group felmérése szerint a Közel-Kelet, Ázsia és Kelet-Európa gyorsan növekedő gazdaságai rendelkeznek a legmagasabb vásárlóerejű menedzseri fizetésekkel. A 60 országra kiterjedő World Pay Report-ban Magyarország a 40. a felsővezetők vásárlóerejének rangsorában.
A tehetséges vezetők iránti igény jóval meghaladja a kínálatot a Közel-Keleten, Ázsiában, ezen belül is főként Kínában, valamint Kelet-Európában, így a menedzseri bérek relatív értéke ezekben a fejlődő gazdaságokban igen magas, ugyanis ahhoz, hogy átcsábítsák a megfelelő vezetőt az adott céghez, jóval felül kell múlni a nyugati fizetéseket.
A rangsort nem meglepő módon Katar vezeti. A katari menedzserek havi bérének vásárlóereje 2,5-szerese az Egyesült Államokban dolgozó kollégáikhoz képest, és a közel-keleti régióra továbbra is jellemző a 15-20 százalékos éves bérnövekedés.
Az Egyesült Államok ebben rangsorban - más fejlett gazdaságokkal együtt - a rangsor alsó harmadában, a 41. helyen áll.
A nyugat-európai menedzseri fizetések a rangsor középső részében, illetve az alatt találhatók. Nagy-Britanniában például az országon belüli bérpiaci versenyt komolyan veszik, de a menedzserjelöltek megnövekedett mobilitásával nemigen számolnak.
Ausztriában, Németországban és Svájcban kiemelkedőek a menedzseri fizetések, viszont a közép- és kelet-európai menedzserek vásárlóereje tovább nőtt nyugati kollégáikhoz képest. Az orosz menedzseri fizetések a 9. helyen vannak a rangsorban, és az első 10 között van Románia és Törökország.
Szlovákia a 27. a sorban, fölényesen verve a magyar menedzseri béreket, Magyarország ugyanis mindössze a 40. Ezt a helyezést több tényező befolyásolta: egyrészt a magyar menedzseri bruttó bérek is elmaradnak a nyugati bérektől, de a nettó még inkább növeli az elmaradást, ugyanakkor a megélhetési költségek alacsonyabbak. A kelet-közép-európai régióban a magyar menedzseri fizetések elmaradásának fő oka, hogy a régió többi országához képest viszonylag magasak a jövedelmeket sújtó adók és járulékok, és jóval kisebb különbség az alkalmazottak és a felsővezetők bére között.
Hanganyag: Panulin Ildikó