Az irányok jók: a munkabéreket terhelő közterhek, illetve a nyereséget terhelő adók csökkentése egybevág a szakértők elképzeléseivel és az adóügyekkel foglalkozó szervezetek javaslataival - mondta az InfoRádiónak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fokozatos adócsökkentéséről szóló javaslatáról az Ernst&Young adóigazgatója.
Egyetért Vámosi-Nagy Szabolccsal a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója, Palócz Éva is, ám megjegyezte: a programban leírt változtatások meglehetősen kis jelentőségűek, így ezektől önmagukban nem lehet az adófizetési hajlandóság növelését, ezáltal a gazdaság kifehéredését várni.
Hasonlóképpen vélekedik Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa, aki szerint a tervezetben foglalt javaslatok azért nem nagy hatásúak, mert a kormány nem akar a kiadási oldalhoz nyúlni, ahogyan adóátcsoportosítást sem visz végbe, pedig erre a gazdaság élénkítése szempontjából nagy szükség lenne.
Hogyan?
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára elmondta: azzal tudnak azonosulni, hogy a kormány fontosnak tartja a foglalkoztatás-, a beruházás- és a gazdasági növekedés ösztönzését, akárcsak azzal a ténnyel, hogy jelentős adó- és járulékcsökkentésre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozói szféra fellélegezhessen. Az azonban kérdés, hogy a miniszterelnök programjának eszközrendszere és az abban szereplő változások mértéke elegendő-e a fenti célok megvalósítására.
Az ING elemzője, Németh Dávid arról beszélt: a program megvalósításáról vagy finanszírozásáról nem tartalmaz részleteket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök javaslata. Ebben ugyanis az áll, hogy évente 300 millió forintos tartalékot különítenek majd el erre a célra, arról azonban nem esik szó, hogy honnan szereznek rá pénzt.Miből?
Korábban arról beszélt a kormány, hogy az adócsökkentés utáni első évben a gazdaság fehéredéséből semmilyen bevétel nem származik, most ugyanakkor azzal számol, hogy évente 300 milliárd forint folyik majd be ennek hatására - tette hozzá az elemző, aki szerint az alaphoz esetleg az állami beruházások elhalasztásából vagy megszüntetéséből lehet pénzt szerezni. Ezt ugyanakkor nem tartja a legkedvezőbb megoldásnak, hiszen ez a lépés kedvezőtlenül hatna a gazdasági növekedésre és az adóbevételek szintje sem növekedne. A sikeres kiigazítást végzett országok kiadáscsökkentés címén nem az állami beruházásokat, hanem a szociális- és nyugdíjkiadásokat fogták vissza - közölte Németh Dávid.
Abban minden szakértő egyetértett, kérdéses, hogyan, honnan lehet majd előteremteni az adócsökkentés végrehajtásának lehetőségét biztosító tartalékalaphoz szükséges pénzt. Az elmúlt években nagyságrendileg 100-150 milliárdos tartalékot képzett a kormány, ami a minisztériumi kiadások visszafogásából állt össze; nehéz elképzelni, honnan lesz még egyszer ennyi minden évben, hiszen azt leszögezték, hogy nem akarnak hozzányúlni sem a szociális kiadásokhoz, sem a nyugdíjakhoz - magyarázta az ING elemzője.
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint is a finanszírozás kérdésének megoldatlansága a javaslat legnagyobb hibája. A tervezet az adócsökkentés fedezetének ugyanis a gazdaság fehéredéséből befolyó plusz pénzeket tartja, nem a költségvetési kiadások csökkentését. Az Ernst&Young adóigazgatója hozzátette: a gazdasági aktivitás fokozódása vagy a fehéredés nem egy-két éven belül jelentkezik, ám, ha ez 2009 végéig nem mutatkozik, 2010-re megszakad a négy évre tervezett adóváltoztatási ütem.
Meddig?
Lőcsei Tamás azt is komoly problémának tartja, hogy a program nem tervezhető. Nem kedvező a gazdaság fehéredésétől, illetve az adófizetői kultúra megváltozásától függővé tenni az adóreformot, amely a gazdaság élénkítésének elengedhetetlen eleme - mondta a PricewaterhouseCoopers cégtársa.
A VOSZ főtitkára ugyanakkor azt emelte ki, hogy a javaslat három-négy évet fog át, ám a mai gazdasági-politikai helyzetben kérdés, lehet-e ilyen távlatban kötelezettségeket és garanciákat vállalni. Dávid Ferenc emellett megjegyezte: a program nem generális, alapokat érintő reform, csupán adókiigazítás, súlyáthelyezés.A túlélésről szól
A szakértők arról, hogy mi a program kidolgozása mögött húzódó, nem gazdasági indok, különféleképpen vélekedtek. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a javaslat "politikaízű": viszonylag kis pénzből mindenkinek juttatna valamennyit - vállalkozásoknak, a lakosságnak, a nem fejlődő térségeknek.
Palócz Éva úgy véli, a programból az derül ki, hogy a kormány és a miniszterelnök túlélésre játszik. A javaslat abból indul ki, hogy a kabinet nem tehet semmiféle olyan lépést, amely egyetlen szavazó elvesztésével is járna. Amíg erre alapozzák a gazdaságpolitikát, sem jelentős adóváltoztatásokra, sem egy dinamikus gazdaság kialakulására nem lehet számítani - hangsúlyozta a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
E két szakember szót ejtett a csomag egyik, a különadó eltörléséről szóló részletéről is. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint problémája a javaslatnak az is, hogy az ideiglenesnek ígért vállalati különadónak csak a felét engedik el, a másik felét a társasági adóban állandósítják, ez ugyanis nem jó üzenet a külföldi befektetők számára.
Palócz Éva hozzátette: az adócsomagban foglalt változtatások nem lennének jelentős hatással a gazdasági növekedésre, pozitív ugyanakkor, hogy eltörölnék a különadót, ami ellen a külföldi vállalatok komolyan lobbiztak. A teher eltörlése önmagában mintegy 200 milliárd forintos kiesést jelentene, azt azonban nem lehet tudni, vajon mennyit kompenzálna ebből a társasági adó 2 százalékos emelése - jegyezte meg a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
Hanganyag: Panulin Ildikó és Kaputa Júlia