Alapvetően a MOL és az INA benzinkút- és elosztóhálózata csak kis részben fedi egymást, az egyesüléssel nem jönne létre olyan mértékű koncentráció, ami sértené a versenyjogi szempontokat - mondta Sarkadi-Szabó Kornél. Hozzátette: a kompetens szabályozó nyilván a horvát versenyhivatal.
A kérdésre, hogy MOL befolyásszerzése az INA-ban mennyiben hasonlítható ahhoz, amikor az OMV akart befolyást szerezni a MOL-ban, a Cashline elemzője azt felelte: az OMV ellenséges fölvásárlást próbált meg végrehajtani. Ilyenkor a felek nem működnek együtt, és a menedzsment megkerülésével próbálja átvenni a hatalmat az ellenséges felvásárló.
A MOL, az INA és a horvát kormány azonban tárgyalt és folyamatosan egyeztetett egymással, így ebben az esetben baráti felvásárlásról van szó - mutatott rá az elemző. Ez a piaci megközelítés azonban nem érinti alapvetően a versenyhelyzetet.
A MOL-OMV egyesülés azért sértette volna a versenyjogi szabályokat, mert az szinte 100 százalékos részesedésével monopolhelyzetbe került volna mind a magyar, mint a szlovák piacon a nagykereskedelemben - mondta Sarkadi-Szabó Kornél.
A horvát piacon azonban nem jön létre hasonló monopolhelyzet - mutatott rá a szakember -, hisz közel 50-60 százalékos piaci rész marad meg. Összehasonlításképp Sarkadi-Szabó Kornél emlékeztetett, a MOL-nak Magyarországon 80, Szlovákiában 70 százalékos piaci részesedése van a nagykereskedelemben.
Az más kérdés - tette hozzá -, hogy Horvátországban az INA és a MOL a benzinkúthálózatból több mint 60 százalékban részesedne a kiskereskedelemből is. Így valószínű, hogy 40-50 kutat el kell adniuk. Ez azonban elenyésző ahhoz képest, amilyen hálózattal és eszközökkel a MOL rendelkezni fog - zárta szavait a Cashline elemzője.
Hanganyag: Kaputa Júlia