Londoni elemzők: a laza pénzügypolitika is növeli az inflációt

InfoRádió / MTI
2008. június 29. 14:38
A globális élelmiszer- és üzemanyagár-emelkedés mindenhol nagy inflációs ugrásokat okozott, de számos kelet-európai országban a "végletekig laza" pénzügypolitika még tetézte is ennek hatását, és ezekben a gazdaságokban emiatt tovább is fog tartani a magas infláció - áll az egyik vezető londoni befektetési ház hétvégi elemzésében, amely szerint Magyarország a térség megfelelő pénzügypolitikát űző országai közé tartozik, és ezért itt, bár éves távlatban még a cél felett marad, hamarosan le is cseng az erős infláció.

A Goldman Sachs heti átfogó felzárkózó piaci helyzetelemzéseinek legújabb összeállítása szerint a ház alapeseti forgatókönyve az, hogy a jelenlegi két fő inflációs tényező - vagyis az élelmiszerek és az energiahordozók ársokkja - fokozatosan elenyészik, ahogy a globális ciklus enyhül és a nyersanyagpiaci infláció stabilizálódik.

A "végletesen engedékeny" monetáris politika hatásait azonban nem lehet ilyen gyorsan megszüntetni.

Egyrészt a reálgazdasági aktivitás növekedéséhez mérve eltúlzott pénzellátási növekmény önmagában is közvetlenül tartósan magas inflációt okoz - egyszerűen azért, mert a hozzáférhető javakhoz és szolgáltatásokhoz képest túl sok a pénz -, másrészt azonban egy ilyen monetáris környezet, országonként változó mértékekben ugyan, de felerősítheti az olyan, költség vezérelte külső inflációs sokkokat is, amilyen éppen most zajlik a világgazdaságban, áll a Goldman Sachs hétvégi londoni elemzésében.

A költség vezérelte (cost-push) infláció mint meghatározás a növekvő termelési költségek által gerjesztett árinflációt jelöli, olyan környezetben, amelyben a keresleti nyomás nem feltétlenül erősödik.

A GS londoni elemzői által elvégzett vizsgálat szerint a kelet-európai felzárkózó térségben a balti köztársaságok, valamint Románia, Bulgária, Ukrajna és Oroszország inflációja "alapvető módon kötődik" a laza pénzügypolitikához, és nem teljes mértékben importált, vagy ciklikusan vezérelt.

A bázishatások e gazdaságokban is levihetik az inflációt a következő hónapokban, ám a kockázat inkább az, hogy ezekben az országokban beragadnak a jelenlegi inflációs dinamikák azután is, hogy "a nyersanyag-sztori kifut".

A lista másik végén áll ugyanakkor Magyarország, Lengyelország és Csehország, amelyekben az infláció kevésbé kötődik túlzottan megengedő pénzügypolitikához, és a tartósan erős infláció kockázata a másik országcsoporttal összehasonlítva alacsony.

A Goldman Sachs londoni elemzői szerint valószínűsíthető, hogy ezekben a gazdaságokban az infláció fokozatosan visszatér a normális szintekre, ahogy az inflációs kosár élelmiszer- és energia-összetevőinek bázishatása belép, és a gyenge növekedés enyhíti a kapacitás-hasznosítási nyomásokat.

Magyarország esetében a cég azzal számol, hogy jóllehet az infláció 2009 egészében is még a cél felett lesz, az éves összevetésű ütem az idei év végére azonban 4,6 százalék körüli szintre csökken.

Az elemzés szerint a költségvetési kiigazítás, amely az elmúlt negyedévekben még inflációt generált, a továbbiakban fokozatosan csökkentheti az inflációs ütemet, mivel a gazdasági növekedés változatlanul a potenciál - az infláció növelése nélküli lehetséges legmagasabb szint - alatt marad, sőt a kibocsátási rés most már jó eséllyel negatív.

Ez utóbbi jelenség erős magyarországi dezinflációs hatásával más nagy londoni házak is számolnak.