Szalay-Berzeviczy Attila döntését azzal indokolta, hogy a BÉT megváltozott tulajdonosi szerkezete új helyzetet teremt az intézmény életében. (A Bécsi Értéktőzsde múlt héten csütörtökön közleményben jelentette be, hogy a már meglévő 12,5 százalékos részesedéséhez további 25,2 százaléknyi tulajdonrészt vásárol a BÉT-ben az UniCredit Bank Hungary Zrt.-től.) Mindez olyan vezetőt igényel, aki képes maradéktalanul megfelelni az átalakult osztrák többségi tulajdonosi kör elvárásainak.
Szalay-Berzeviczy Attilát - aki az UniCredit Bank Hungary
ügyvezető igazgatója - 2004 júniusában választották meg először a tőzsde elnökévé, majd 2005 áprilisában és az idén márciusban is újjáválasztotta a BÉT igazgatósága.
A leköszönő tőzsdeelnök továbbra is a magyar tőkepiac egyik aktív szereplője marad, hiszen az UniCredit Bank Hungary Zrt. ügyvezető igazgatójaként a piac legnagyobb értékpapír letétkezelési és elszámolási üzletágát vezeti tovább, amely ma közel 5.000 milliárd forintnyi részvény- és állampapír állományt kezel intézményi ügyfelei részére.
Szalay-Berzeviczy Attila az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztet arra: a négyéves elnöksége alatt folyó munka eredménye, hogy a kormány napirendre tűzte a maradék állami vállalatok tőzsdei bevezetését.
Sikeresen lezárult a Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde integrációja, valamint bevezetésre került a nyugdíj-előtakarékossági számla, mint a hazai nyugdíjrendszer negyedik pillére, továbbá a differenciált osztalékadó, az újfajta fejlesztési adókedvezmény és az éves 100 millió forint értékű állami támogatás a tőzsdei bevezetések ösztönzése érdekében.
Mindeközben a vezetése alatt a BÉT által kezdeményezett jogszabály-változtatásoknak köszönhetően az elmúlt másfél évben jelentősen növelték részvénykitettségüket a hazai nyugdíjpénztárak, csökkentek a felügyeleti díjak, bekerült a pénzügyi alapismeretek oktatása a nemzeti alaptantervbe és 15-ről 5 évre csökkent az ingatlaneladásból származó nyereség adóköteles periódusa.
Jelenleg pedig a hosszú távú befektetési számla kidolgozott koncepciója, mint az árfolyamnyereség-adó kérdésével kapcsolatban a tőzsde hosszú távú kompromisszumos megoldása vár a kormány elfogadására.