Az Eurostat friss előrejelzése szerint Magyarországon az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP az idén az uniós átlag 63 százalékát éri el. Ez két százalékponttal kisebb, mint ami két évvel ezelőtt jellemezte az országot, világosan mutatva, hogy megakadt a felzárkózási folyamat.
Eközben a régió többi gazdasága valóban dübörgött. Az Európai Unió felfutó konjunktúraciklusára támaszkodva 6 százalék feletti növekedési tempót mutatott fel, ami gyors konvergenciát jelentett a fejlettebb országok szintjéhez. Különösen nyilvánvaló a felzárkózásban mutatott elmaradásunk, ha az egy főre jutó GDP fejlődését a 2000-es években két szakaszra bontjuk. Magyarország - egyedülálló módon - az utóbbi négy évben nem lépett előre. 2000 óta viszont 20-25 százalékpontot javult a balti országok és Szlovákia mutatója.
Ennek hatására nem csupán annyi történt, hogy a régió fejlettebb országaitól (Szlovénia, Csehország) mért lemaradásunk is nőtt, hanem két ország, Észtország és Szlovákia elhagyott minket. A balti ország 2006-ban, északi szomszédunk pedig tavaly mutatott fel először jobb eredményt, mint Magyarország. Az élet nem állt meg: az Eurostat friss számai azt sejtetik, hogy 1-2 éven belül újabb ország érhet utol minket.
A 2007-2008-as (még becslésen alapuló) magyar adatokat a vártnál is rosszabb növekedési teljesítmény miatt lejjebb húzta az Eurostat. Eközben ugyan a túlhevülési gondokkal küszködő balti országok makrogazdasági kilátásai is bizonytalanná váltak, ám a növekedési előny így is nyilvánvaló. Ennek követeztében az unió statisztikai hivatala úgy becsli, hogy az idén már csak marginális, 1 százalékpontos különbség lesz a magyar és a litván adat között.
Figyelembe véve, hogy 2009-ben várhatóan még mindig Litvánia GDP-növekedése lesz a gyorsabb, jövőre valószínűleg utolér minket a legdélibb balti ország. Érdekességképp: 1995-ben az egy főre jutó GDP alapján még a hazai fejlettségi szint kétharmadán álltak a litvánok.
Utóbbi években a lettek is megközelítették a magyar fejlettségi szintet, ám ott a szakértők szerint az egyensúlyi problémák súlyosabbak, ezért a jövőbeli növekedési kilátásokkal kapcsolatban kevésbé derűlátók.
Az alsó ötös csoportba csúszhatunk
Ezzel együtt a következő két évben jó esély mutatkozik arra, hogy a magyar gazdaság az alsó ötös csoportba csússzon le, ahol a lettek mellett a lengyelek is szorongathatják a 6. helyért. A friss számok tehát az alacsony hazai növekedési potenciál mellett a régión belüli folyamatos pozícióvesztést jelzik. A folyamat megállításához, lassításához több tényező is hozzájárulhat.
Egyrészt a kiigazítási sokk elmúltával a gazdaság folyamatosan közelíthet a potenciális növekedési pályához.
Ugyanakkor az utóbbi időben felmerült, hogy ez a pálya meglehetősen alacsonyan húzódik, 3-3,5 százalékos lehet. Ennél gyorsabb tempót csak munkaerőpiaci és adórendszerbeli átalakításokkal és egyéb intézményi, hitelességépítő lépésektől várhatunk - ezek megvalósítására azonban jelenleg nincs esély.