A magyar olajtársaság közleményében hangsúlyozza: közgyűlési meghívójában évek óta egyértelműen szerepel, hogy milyen okiratokra van szüksége a részvényeseknek ahhoz, hogy részt vehessenek a közgyűlésen, illetve, hogy meghatalmazás esetén, miként kell igazolni a képviseleti jogosultságot.
Ez utóbbinál a gazdasági társaságokról és a polgári perrendtartásról szóló törvény idevágó passzusai alapján alakították ki a szabályokat. Ezért a társaság vezetése értetlenül áll a vád előtt, miszerint a Templeton és más részvényesek nem tudtak élni szavazati jogukkal, ahogy azt a Financial Times cikkében megfogalmazták.
Ráadásul ez nem új előírás volt a mostani közgyűlésen és nemcsak a MOL-nál, hanem más tőzsdei táraságoknál is hasonlóan kell igazolni a képviseletet.
A közlemény hangsúlyozza: a közgyűlési meghívót egy hónappal korábban közzétették a MOL, a PSZÁF és a BÉT honlapján, azaz volt idő, hogy az érintettek beszerezzék a dokumentumokat.
Az idei közgyűlés egyébként lényegesen nagyobb befektetői érdeklődés mellett zajlott: míg tavaly a szavazó részvények kevesebb mint fele jelent meg, addig idén ez több mint 65 százalék volt, ami a legmagasabb arányú részvétel 1999 óta.
A MOL közleménye hangsúlyozza: sajnálják, ha a Templeton képviselője nem jutott be a közgyűlésre, ugyanakkor a Financial Times-ban közölt nyilatkozat félrevezető, mivel nem eredeti cégkivonatot kértek, de a Templeton képviselőjénél sem hiteles másolat, sem közjegyzői okirat nem volt, a felmutatott papír egyszerűen nem igazolta a meghatalmazás aláírójának a képviseleti jogát.
A Templeton 3,1 százalékkal rendelkezik a MOL-ban. A pénteki Financial Timesban a befektetési alap vezetője, Mark Mobius úgy nyilatkozott, hogy becsléseik szerint 8-10 százaléknyi részvényt birtokló befektetői állomány nem tudott szavazni.
A közgyűlésen egyébként kényelmes, mintegy 80 százalékos többséggel szavazták meg az ott lévő részvényesek az igazgatóság javaslatait.