A Reuters által megkérdezett elemzők többsége szerint negyed százalékponttal, 8,25 százalékra emeli a jegybanki alapkamatot hétfőn a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A 2009-es átlagos inflációt a szakértők változatlanul 3,8 százalékra várják. Ez a jegybank februárban megemelt 3,6 százalékos előrejelzése felett van, és még inkább meghaladja a Nemzeti Bank és a kormány három százalékos inflációs célját.
Az éves infláció egyébként az elemzői konszenzus szerint a márciusi 6,7 százalékról áprilisban 6,6 százalékra csökkenhet, decemberre 4,8 százalékra, 2009 utolsó hónapjára pedig 3,4 százalékra.
A hosszabb távú kamatkonszenzusból látszik az is, hogy az elemzők már nem egyszerűen átmeneti kamatemelkedésre, hanem a kamatpálya felfelé tolódására, azaz a hitelköltség tartós emelkedésére számítanak.
A 2008 végére vonatkozó alapkamat konszenzus 8-8,25, 2009 végén 7 százalék lehet a Reuters felmérése szerint. Ebből az is látszik, hogy még idén visszatérhet az MNB a kamatcsökkentési ciklusba. A konszenzus szerint egyébként az alapkamat 8,5 százaléknál éri el a csúcsot a jelenlegi kamatemelési ciklusban.
Az elemzők egyre alacsonyabb magyar gazdasági növekedést jósolnak: prognózisuk szerint az idén a gazdaság 2 százalékkal nő, szemben a korábban várt 2,2 százalékkal. Jövőre a konszenzus szerint az ideinél valamivel gyorsabb, 3 százalék lehet a gazdaság növekedése. Ez jóval lassabb ütem, mint a szerdán a kormány új konvergencia jelentésében elfogadott 3,4 százalék.
Az államháztartási hiány prognózisokban egyelőre nem látszik, hogy a kormányválság miatt jelentős költségvetési fellazulásra számítanának az elemzők, a konszenzus szerint továbbra is a GDP 4 százalékát éri el a deficit, jövőre pedig 3,7 százalék lehet, ami 50 bázisponttal magasabb, mint a kormányzati 3,2 százalékos előirányzat.