Az Állami Számvevőszék elnöke egy keddi, budapesti konferencián azt mondta: még az idén júniusig elfogadhatja parlament a közpénzügyi törvényt, amely teljesen új alapokra helyezné a költségvetési tervezést, a közpénzekkel való gazdálkodást Magyarországon. Kovács Árpád az InfoRádiónak azonban már úgy nyilatkozott: a koalíció szétesése és a pártok közötti viták miatt nincs túl sok esélye annak, hogy az Országgyűlés megszavazza a kétharmados többséget igénylő törvénycsomagot.
Éppen emiatt készített az ÁSZ a témában egy technikai variációt - végszükség esetére -, amely abban az esetben nyújthat segítséget a költségvetési tervezéshez, ha nem jön létre a megállapodás - mondta Kovács Árpád. "De bízzunk abban, hogy májusban megindulnak a tárgyalások" - fűzte hozzá az ÁSZ elnöke, aki szerint nagy csoda lenne, ha a mostani széttöredezett, közpolitikát nélkülöző világban ezen a területen összefognának a felek.
A kormány által készített, és a parlamenti pártok által más sokszor megvitatott közpénzügyi csomag célja, hogy ne növekedjen az ország reálértéken számított adóssága, az elsődleges költségvetési egyenlegbe ne tervezzen a Pénzügyminisztérium deficitet, vagy hogy kötelező legyen a kiadásnövekedés ellentételezése és szűkítsék a nyitott alapok körét - mondta Veres János pénzügyminiszter.
A tervezet szerint felállna egy közpénzügyi hivatal, amelye a pénzügyminiszter pártsemleges, független intézményként képzel el, amely véleményt alkot a költségvetésről, beárazza az egyes tételeket és maga is számol, vagyis makrogazdasági prognózisokat, elemzéseket készít. Varga Mihály fideszes politikus az Állami Számvevőszék hatás- és feladatköreit félti az intézménytől, s azt hangsúlyozza, hogy nagy apparátus és nagy hivatal nélkül is működőképes lehet egy ilyen testület.
Kovács Árpád ennek kapcsán a Világgazdaság által szervezett konferencián azt mondta: az új szervezet működése nem csorbítaná az ÁSZ hatáskörét, ugyanis nem ellenőrző, hanem makrogazdasági tervező intézmény lenne.
Hanganyag: Kaputa Júlia