Magyarországon minden 100 forintból 13 forintot fordítanak törlesztésre, kamatfizetésre - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Az európai átlag 12,5 forint, tehát ha a lakosság egészét nézzük, akkor még nem érzékelhetünk túlzott eladósodást. A legszegényebb hitellel rendelkezők között azonban ez az arány minden 100 forintból 23 - figyelmeztetett az alelnök.
Az ingatlanokra bejegyzett jelzálogok többsége nem ingatlanvásárlást fedez, hanem fogyasztást, tehát az Egyesült Államokból származó terminológiának megfelelően szó szerint megeszik lakásukat a hitelfelvevők.
Az ingatlanok értékének "felfalása" az Egyesült Államokban elérte a fogyasztás 4-6 százalékát, ami meglehetősen magas. Nálunk rosszabb az arány, az összes hitel a fogyasztás 10 százalékát finanszírozza - mondta Király Júlia.
Az nagyon veszélyes, ha az alacsony életszínvonalon élő adósok ingatlan alapú, hosszú lejáratú hitelt vesznek fel. Ilyen esetekben nem feltétlenül csak az adós a hibás, hiszen a hitelfelvétel mindig kétszereplős - hangsúlyozta az MNB alelnöke.
Egyaránt felkészültnek és tájékozottnak kell lennie a hitel felvevőjének és a hitelezőnek is. A mohóság képes a hosszú távú gondolkodást, a felelős kockázat-felismerést háttérbe szorítani - óvott a jegybank alelnöke. Mint mondta, a mostani válság intő jel, a Bank of America veszteségei jól mutatják, hogy a bankok hosszú távú érdeke az, hogy az adósok visszafizessék a hiteleiket.Az euró- és a svájci frank alapú hitelek felelős gondolkodás esetén nem jelentenek nagy kockázatot. Mindkettő európai valuta, közel azonosan mozgó árfolyammal, nem túl nagy a volatilitásuk, és ne felejtsük el, hogy Magyarország az euró-zónához készül csatlakozni - mondta Király Júlia.
Ha valaki úgy vesz fel euró vagy svájci frank alapú hitelt, hogy a számára szükséges hitelnagyságot vállalja, és figyelembe veszi, hogy a törlesztőrészlet ingadozhat, akkor felelős hitelfelvevőről és felelős hitelezőről beszélhetünk - vélekedett az alelnök.
Ha az adós túlzottan kifeszíti a hitel nagyságát, tehát annyit vesz fel, amennyi éppen belefér az első törlesztő részletbe, akkor nagy a kockázat, hiszen nem méri fel, hogy a forint le- és felértékelődhet, azaz ingadozhat.
Aki ezt nem veszi figyelembe, képes az elején túlvállalni magát, a devizahitelek kapcsán folyamatosan erre hívtuk fel a figyelmet - emlékeztetett Király. Mint mondta, a kockázat sosem arról szól, hogy valami minden nap bekövetkezik, de ha egyszer bekövetkezik, akkor annak nagyon rossz vége lehet.
Ezért felelőssége minden, a stabilitásért felelős jegybankárnak, hogy folyamatosan rázza a csengőt: "tessék figyelni és gondolkozni, felmérni a helyzetet, és annak alapján dönteni".
A jenalapú hitelekről az MNB alelnöke elmondta, hogy azért minősítették azt a szokásosnál magasabb kockázatúnak, mert a jegybank elemzései, számszerű vizsgálatai arra utaltak, hogy a jen a piacon megjelent eddigi valutákhoz képest jóval nagyobb kilengéseket mutat.
A japán gazdaság a létező legtávolabb van Magyarországtól, a két valutának szinte természetes az ellentétes mozgása. A jen a spekulációs deviza-ügyleteket finanszírozó valuta, a forint befektetési cél - tette hozzá Király Júlia, az MNB alelnöke.
Hanganyag: Mong Attila