Meggyőző többség szavazott az 50 bázispontos kamatemelés mellett - mondta a jegybank elnöke a kamatdöntő ülés után. Simor András hozzátette, hogy három javaslat volt a tanács előtt: szinten tartás, 25 illetve 50 bázispontos emelés.
Az 50 bázispontos emelés nagyjából megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A jegybankelnök hangsúlyozta: az emelést az indokolta, hogy emelkedtek az inflációs kockázatok, ugyanakkor a tanácstagok nem vették figyelembe a kialakult koalíciós válságot.
Simor András szerint a monetáris tanács csak már kialakult helyzetre tud reagálni, lehetőségekre, forgatókönyvekre nem, a pénzpiacra azonban egyértelműen hatást gyakoroltak az események.
"Ilyen turbulencia bizonytalanságot teremt, ami nem jó az inflációnak és a kockázati prémiumoknak sem, de azt ma még nem tudni, milyen hatással van a gazdaságra" - hangsúlyozta.
A jegybank elnöke elmondta: a monetáris tanács döntéseivel hosszú távra összpontosít, konkrétan a 2009-es 3 százalék alatti inflációs célra.
Simor András két dologgal támasztotta alá, hogy nőttek az inflációs kockázatok. Egyrészt, hogy a januári béradatok azt mutatták: a vártnál jobban növekedtek a versenyszférában az átlagkeresetek, másrészt az energiaárak növekdése, úgy tűnik, tartósabb lesz és szélesebb körben gyakarol hatást.
A jegyank elnöke szerint mindezekhez hozzájárult az állampapír piacokon kialakult hozamemelkedés. Ez a három tényező együttesen játszott szerepet a kamatemelésben.
Arra a kérdésre, hogy a mostani döntés egy kamatemelési szakasz kezdete-e, Simor András idézte a tanács közleményét: "a monetáris tanács a 2009-es inflációs cél elérése érdekében a továbbiakban is készen áll a szükséges lépések megtételére".