Az OMV közleménye szerint az alapszabály következő elemei ellentétesek a magyar jogszabállyal: a Magyar Állam által tulajdonolt B részvény, vagyis az úgynevezett "aranyrészvény" fenntartása, ami vétójogot biztosít a Magyar Államnak a MOL alapszabályában szereplő 10 százalékos szavazati korlát eltörlése vonatkozásában.
Az osztrák cég jogellenesnek tartja a 10 százalékos szavazati korlát létét, emellett azt is, hogy egyszerre csak korlátozott számú igazgatósági tag hívható vissza.
Az OMV közleményében kitér arra is, hogy a per megindítására vonatkozó joga az év vége előtt elévült volna, ezért döntött az osztrák olajipari cég úgy, hogy már most bírósághoz fordul.
A társaság közölte azt is, hogy továbbra is keresi a párbeszéd lehetőségét a MOL igazgatóságával, és célja továbbra is az, hogy a MOL igazgatóságával közvetlenül tárgyaljon. Ám ha e törekvései sikertelenek maradnak, az OMV kész a magyar társasági törvényben biztosított jogát gyakorolva rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezni.
Az osztrák vállalat szerint egy rendkívüli közgyűlés lehetőséget teremtene arra, hogy a társaság valamennyi részvényese kinyilvánítsa véleményét a vállalat irányításáról, és lehetővé tenné azt is, hogy a MOL igazgatósága a cég részvényesei többségének akaratához igazítsa tevékenységét.
Az OMV szerint ugyanis a MOL menedzsmentje a cég részvényesei többségének érdekét figyelmen kívül hagyva "értékromboló tranzakciókat köt" abból a célból, hogy egy felvásárlást megakadályozzon.
Feltételek
Az OMV szeptember 25-én közleményben jelentette be, hogy ajánlatot tenne a MOL részvényeseinek 32.000 forintos részvényenkénti vételáron, akkor, ha a cég fölötti irányításszerzésének két akadálya elhárul: azaz a 10 százalékos szavazati korlátot eltörölnék, illetve bevonnák a menedzsment által kontrollált részvényeket.
Az OMV közölte: mivel a két cég részvényesei pozitívan nyilatkoztak a két társaság működésének egyesítésében rejlő iparági logika és annak stratégiai indokoltsága kapcsán, arra törekszik, hogy az ügylet megvalósulásának akadályait elhárítsa.
Emlékeztetnek arra, hogy az Európai Bizottság hivatalos levélben fordult a magyar kormányhoz a stratégiai vállalatok védelméről szóló törvény, továbbá a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát korlátozó bizonyos egyéb állami aktusok kapcsán.
Az osztrák cég vezérigazgatója, Wolfgang Ruttenstorfer a közleménnyel egyidőben sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elégedett a magyar kormány álláspontjával az OMV és a MOL között folyó vita kérdésében.
A vezérigazgató múlt héten találkozott Gyurcsány Ferenccel. Ruttenstorfer szerint az álláspontok ugyan nem változtak, és a magyar kormány továbbra is védi a MOL-t, azonban megnyugtatónak tartja a miniszterelnök azon kijelentését, hogy a magyar kormány már mindent megtett a MOL-ért, ami hatalmában áll, és most már a két cég dolga a helyzet tisztázása.
Nincs érdemi hatás
A Cashline vezető elemzője az InfoRádiónak elmondta: az OMV most korábbi szándéknyilatkozatát frissítette fel, amely két új elemmel bővült. Ezek közül az egyik, hogy az osztrák társaság beperli a MOL-t egy magyar bíróságnál.
A másik új elem az, hogy amennyiben az OMV-nek nem sikerül a magyar céggel érdemi párbeszédet kialakítani, rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezi - közölte Sarkadi Szabó Kornél.
Az elemző úgy véli, hogy az OMV lépése a kommunikációs nyomásgyakorlás eszköze, hiszen hiába indít pert az osztrák cég a MOL ellen, több évbe telhet, mire jogerős döntés születik az ügyben, vagyis ennek a közeljövőben nem lesz érdemi hatása - tette hozzá az elemző.
Sarkadi Szabó Kornél elmondta: amíg megszületik a jogerős döntés, addig a két fél, illetve az osztrák és a magyar kormány hozzáállásán múlhat az OMV-MOL-csata alakulása.
Az OMV nyilatkozata rövid időre élénkítette a piaci keresletet: kedd reggel a MOL-részvények ára 2,5-3 százalékos emelkedést mutatott, később azonban enyhült a vételi nyomás - tájékoztatott a Cashline vezető elemzője.
Az új nyilatkozat - ahogyan a korábbi kommunikációs lépések sem - lesz képes huzamosabb ideig befolyásolni a MOL-papírok árfolyamát - véli Sarkadi Szabó Kornél.