"Az országok többségében ugyanaz a dilemma: hogyan teremthető meg a gazdasági növekedés fenntartható alapja kemény, globális piaci körülmények között úgy, hogy közben fenntartható legyen a társadalmi szolidaritás- és a méltányosság érzete" - idézte Ralf Dahrendorf szociológust a miniszterelnök, hozzátéve: bárki van kormányon, meg kell kísérelnie ennek a körnek a négyszögesítését.
A magyar államháztartás helyzetét elemezve a kormányfő megemlítette, hogy a magyar családtámogatási rendszer Európában "mértékében és kiterjedtségében példa nélkülien nagyvonalú".
Bár az egészségügyre fordított magán- és közkiadások aránya a GDP 8 százaléka, ami az EU-n belül átlagosnak számít, ezen belül a gyógyszertámogatási arány az átlag duplája - jegyezte meg.
Magyarország jelenleg a GDP valamivel több mint 10 százalékát fordítja nyugdíjkiadásra, ami megfelel az OECD országok átlagának, de ha nem változik a rendszer, akkor 2050-re ez az arány a GDP 17 százalékára ugrik, ami a jelenlegi államadósság megháromszorozódását hozná magával - figyelmeztetett Gyurcsány Ferenc.
A miniszterelnök véleménye szerint a megkezdett reformok nem az egészségügyről, az oktatásról vagy a közigazgatásról szólnak, hanem a társadalom nézetrendszerének, hozzáállásának szükséges váltásáról.
"A magyar politikában alapvetően nem a baloldal és a jobboldal vetélkedik egymással, hanem a modernizációs nézet a tradicionális nézettel, a reformszándék, illetve az antireform szándék" - mondta a miniszterelnök, aki úgy látja, hogy rövid távon még nem dőlt el ez a "mérkőzés".
Hosszabb távon csak azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek a teljesítményre építenek, megvalósítják a reformokat, a társadalmi modernizációt. Magyarországnak is ezt az utat kell követnie - tette hozzá.
Magyarországon a választási években felszökik az államháztartási hiány, amelyet kiigazítások követnek, így volt ez, 1994-1996-ban, 1998-2000 között, de elmaradt 2002 és 2004 között - sorolta a gazdaságpolitika "go-stop-go" korszakokat a miniszterelnök, hozzátéve, hogy 2006-2008 az újabb kiigazítás dátuma.
Noha Európában sok országban volt kiigazítás az elmúlt évtizedekben, a magyar méretűhez hasonlót csak Írországban kellett végrehajtani 1986 és 1988 között, amikor az államháztartási hiányt 11,8 százalékról 4,9 százalékra csökkentették - mondta Gyurcsány Ferenc.
Véleménye szerint a kiigazítás megszorító szakaszának már csaknem a végére ért az ország, és a strukturális átalakítás is többé-kevésbé lezajlott, most a reformok építő, minőségjavító korszaka következik.
A kiigazítás nyomán már látható az alagút vége, és a kormány úgy látja, hogy a 2009. illetve a 2010. évi költségvetési célok teljesíthetősége miatti aggodalmak "többségében és alapvetően nem, vagy kevésbé megalapozottak" - rögzítette a kormányfő.
"Egyetértek azokkal, akik szerint a költségvetési politikában az egyensúly a végső cél" - fogalmazott a miniszterelnök, aki úgy véli, Magyarországnak tartósan három százaléknál kisebb államháztartási hiányt kell produkálnia.
Gyurcsány Ferenc elmondta: az idei alacsony gazdasági növekedés után jövőre már 3 százalékhoz közeli bővülés várható, majd 2009-től a konvergenciaprogramban is rögzített 4 százalék.